1917 tele szénhiánnyal köszöntött Budapestre. A világítógáz előállítására szolgáló szén rossz minősége miatt az óbudai gázgyár berendezései meghibásodtak, a városban pedig napokig nem volt közvilágítás. A város és a gázgyár vezetői mindezért egyöntetűen a rossz minőségű szenet okolták, no meg a szén szállítására leszerződött (jobbára osztrák, részben német) bányákat hibáztatták, ahonnan nem az elvárt minőségű szén érkezett. Részben talán ennek is volt köszönhető, hogy a kormány december végére kinevezett egy, a szénügyekért felelős megbízottat.
A Monarchia azonban nem lett volna a Monarchia, ha ebből nem adódnak újabb bonyodalmak. A polgári közigazgatást amúgy is maga alá rendelni akaró hadvezetés, illetve a közös hadügyminisztérium ezzel párhuzamosan ugyanis széntakarékossági intézkedések bevezetésére kívánta ösztönözni az ipart. Ezért létrehozott egy szervezetet az ipari üzemek kazánjainak felülvizsgálatára, amely javaslatokat tett volna arra is, hogy az egyes üzemek miként bánhatnak takarékosabban a szénnel.
A Pesti Napló mindezen két okból is felháborodott. Egyfelől úgy értékelték, hogy a közös hadügyminisztérium fellépése gyengíti a magyar „széndiktátor” lehetőségeit. Másfelől pedig közjogilag is aggodalmasnak tartották, hogy a közös hadügyminisztérium a magyar kormányt maga alá rendelné, a hadvezetés pedig szinte már külön kormányzatként működik az osztrák, a magyar és a közös minisztériumok mellett.

Felhasznált irodalom:
A kazánokat vizsgáló hadügyminisztérium = Pesti Napló, 1917. december 30.

Készítette: Egry Gábor