Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A finn polgárháború 1918. január végén tört ki, amikor a vörösök elfoglalták Helsinkit, amelyet a korabeli magyar sajtó Helsingfors néven emlegetett. A véres összecsapásokba szovjet-orosz és német katonai egységek is beavatkoztak, végül a finn „fehérek” győztek Mannerheim tábornok vezetésével. Tovább...
A magyar belügyminisztérium 1918 elején a háborús vérveszteség pótlására akart akciót indítani. Elsősorban az amerikai magyarokat akarták megnyerni, hogy térjenek vissza az óhazába, pótlandó az iszonyatos emberhiányt. Jellemző, hogy a kínálkozó üzleti lehetőségre német hajótársaságok próbálták rávetni magukat – ám hiába. Tovább...
1918. január 18-án általános sztrájk tört ki a magyar fővárosban, amely másnap vidékre is átterjedt. A sztrájk megrengette a magyar politikai életet, ám a hazai elit nem adott jó választ a kihívásra. A jogot követelő munkásoknak továbbra sem engedtek, elmaradt a választójogi reform, sőt megkezdődött a leszámolás a forradalmi szocialistákkal. Tovább...
Az első világháborút és a forradalmakat követően, a húszas években óriási befolyásra tett szert a székesfehérvári katolikus püspök, Prohászka Ottokár.
A Horthy-korszak elején, a zsidónak minősített diákok továbbtanulását is korlátozó 1920-as numerus clausus nemzetgyűlési vitában például így fogalmazott: Tovább...
Bár Lengyelország 1918 elején még tulajdonképpen nem létezett, újjászületéséről nap mint nap érkeztek a hírek januárban. Az új lengyel állam létrehozását az antant (Wilson amerikai elnök és Lloyd George brit miniszterelnök), a központi hatalmak (a német koronatanács és Czernin osztrák-magyar külügyminiszter) Tovább...
Levelet írtak Az Est szerkesztőségének 1918 januárjában a kisebb mosodák. Amiatt panaszkodtak, hogy a nagyobb cégek jóval magasabb árakat diktálnak, mint amennyi a mosás tényleges költsége, és mivel ők dominálnak a piacon, a kisebb mosodáknak is igazodni kell ehhez. Tovább...
A magyar sajtót élénken foglalkoztatta a breszt-litovszki béketárgyalások idején, hogy az orosz bolsevikok vezérének mi is a valódi célja. Az Est 1918 januárjában megjelent cikke pontos képet festett: nem a németekkel való megegyezés volt fontos Leninnek, hanem a társadalmi forradalom. Tovább...
