Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Már többször esett szó a hírekben arról, hogy a hadsereg ellátása érdekében végrehajtott lépések következtében fokozatosan csökkent a piacon értékesített áruk mennyisége, az áruk pedig emelkedett. Az állam minderre árszabályozással, majd később rekvirálással reagált. Tovább...
Néhány hónappal a háború kitörése után újabb kihívással kellett szembenéznie minden hadviselő félnek: a harctérről maradandó sérüléssel hazatért invalidusok tömegével. Katonai nyelven invalidusnak – azaz rokkantnak – számított mindenki, aki harcképtelen. Tovább...
Ha volt az első világháborúnak német nyertese, akkor az csak Paul von Hindenburg (1847–1934) lehet. A német nép hősévé váló, hetvenedik életéve felé közelítő tábornokot 1914 augusztusában hívták vissza, akár Cincinnatust az eke szarva mellől, vagy ha úgy tetszik, mint Grabowskit a Macskafogóban, Tovább...
A Népszava 1915. január 10-i száma üres címlappal jelent meg, miután a cenzúra az aznapi vezércikk teljes szövegét törölte. Az ilyen durva beavatkozás ekkor még ritka jelenségnek számított, de a cenzúra egyértelműen befolyásolta az ellenzéki munkáslap napi működését. Tovább...
1914 nyarán mindenki villámháborúról beszélt, és többnyire hitt is benne, hogy legkésőbb novemberre Párizsban masíroznak a német és Belgrádban az osztrák katonák, illetve a másik oldalon a Berlinben zúgó Marseillaise-ről szólt a fáma. Ehelyett azonban mire lehullottak a levelek, a katonák lövészárkokba költöztek. Tovább...
„Legyen ez a cimborák közös zászlóalja, egy olyan zászlóalj, amelyben az egy hivatalban dolgozó barátok vállt vállnak vetve együtt harcolnak Britannia dicsőségéért és Liverpool becsületéért” – szólt Lord Derby, brit felsőházi tag az angliai iparváros lakóihoz.
Tovább...
A katonai behívó nem válogat – megkaphatta azt bárki, aki megfelelt a sorozáshoz szükséges életkori feltételnek. 1914 őszén, mikor már egyértelművé vált, hogy a háborúnak nemhogy levélhullásra, de karácsonyra sem lesz vége, a behívások újabb és újabb csoportokat Tovább...
