Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Bár a nagy emberveszteségek miatt egyre idősebbeket hívtak be, voltak gyerekkatonák is az I. világháborúban. Az Anno Filmklub a Nyugaton a helyzet változatlan című filmet vetítette legutóbb. Tovább...
Az első világháború során Németország nem bírta volna négy és fél éven át a küzdelmet, ha nem az övé a világ legerősebb vegyipara. A német vegyészek legalább annyit hozzátettek a küzdelemhez, mint a tábornokok, Tovább...
Közel hatvan évig, 1870-től 1929-ig tartott a pápák önként vállalt vatikáni fogsága, azaz miután az Olasz Királyság csapatai elfoglalták Rómát, a katolikus egyház vezetői tiltakozásul nem hagyták el új (kényszer)lakhelyüket, nem léptek olasz földre. 1915-ben egy közeli természeti csapás miatt azonban XV. Benedek mégis – kivételesen és ideiglenesen – feladta elzárkózását. Tovább...
A vígszínházi repertoárra nem volt jellemző az operett műfaja, bár az épület elhelyezkedése (eredetileg az újonnan létrehozott külső városrészek közönségének szórakoztatására szánták) és a zenés műfaj látványos sikerei arra ösztönözhették volna a színház vezetését, hogy ezt a műfajt is meghonosítsa falai között. Tovább...
A háború a táplálkozási szokások jelentős változásával járt – mindenki számára. A hátországban ez a hiányból következett, és helyettesítő alapanyagok felkutatását és használatát jelentette, a fronton pedig a tábori kosztot. A katonák nagy tömegben Tovább...
