Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az első világháború idején a harcok jelentős része a nyugat-európai hadszíntéren zajlott. A korábban gyönyörű vidék az állóháború következtében kietlen, kopár pusztává változott, ahol a természet megszűnt létezni. Egyetlen növény állta csak a sarat a viszontagságos időkben: a pipacs (papaver rhoeas). Tovább...
Bizonyára már mindenkit ért olyan kellemetlen élmény, hogy harapáskor beszakadt az olcsó vizes zsemle teteje, mert a ropogósra sült barna burok alatt jó adag levegő leledzett egy vékony fehér tésztaágyásban. Megnyugtathatunk mindenkit, Tovább...
„…festők, akiknek tehetsége néhány hónappal ezelőtt csak addig terjedt, hogy cérnagombolyaggal játszó macskák lelki életét vihették vászonra, most elég erősnek érzik magukat arra, hogy belé markoljanak a világrengésbe és apró üzleteik számára onnan rekviráljanak témát, anyagot.” Tovább...
1915 februárjában mutatták be Magyarországon A szökött katona című némafilmet. Ez a film volt az első a sorban a Pásztory Miklós (1875-1922) által az I. világháború idején rendezett mintegy tíz film közül. Az első hármat a fodrászból lett rendező-producer alapította Nemzeti Filmvállalat készítette, Tovább...
A Pesti Napló a háború kitörése után előszeretettel számolt be az ellenség, vagyis az antant kétes erkölcsiségű akcióiról. Ezek sorában is kiemelkedett egy kissé rejtélyes eset, a Sir Roger Casement elleni állítólagos merényletkísérlet. Tovább...
1911-ben a Nyugat folyóirat hasábjain hosszú értekezés jelent meg Eszperantó címmel a lap főszerkesztőjének, Ignotusnak a tollából. Az esszé egy potenciális világnyelv gondolatát járja körül, írója nézetei szerint „a nyelvnek lelke és természete szerint semmi lehetetlensége nincs annak, hogy világnyelv, mesterséges és csinált világnyelv ne csak kigondoltassék, de ilyenül el is fogadtassék s éljen is és virágozzék”. Tovább...
Az első háborús tavasz, mint már esett róla szó, a mezőgazdaságot is szembesítette a munkaerőhiánnyal. A kormány a katonák ütemezett szabadságolásával próbálta orvosolni a problémát: a szabadságoltakból munkáscsoportok kialakítását rendelte el. Tovább...
