Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Láttam a sofőrt, amint várakozás közben a volánja mellett Gorkijt olvas, a kirgiz vadászt, amint állattani szakkönyvek között kutat a könyvesboltban, a mordvin diákot, amint hazája népköltészetét magyarázza, az ifjú ukrán tudóst, akinek apja még írástudatlan Tovább...
A háború kezdete egyúttal a vég kezdetét is jelentette. A felek az első perctől kezdve különös figyelmet szenteltek annak mi következik, ha majd elhallgatnak a fegyverek. Ezek a tervek sajátos kettősséget mutattak. Tovább...
A futballidénynek hagyományosan június 29., azaz Péter-Pál napja vetett véget. A kéthónapnyi „gyepszünet” békeidőkben kedvezett másik két népszerű sportágnak: az atlétikának és az úszásnak. Az úszósportnak azonban nem kedveztek a katonai behívók: Tovább...
A hősies háború óhatatlanul is a nagy, látványos átalakulások felé terelte a figyelmet. A gigászi küzdelem (képzetének) árnyékában azonban sok olyan, látszólag apró dolog is megváltozott, ami a huszadik század első évtizedében már napi rutinnak, vagy legalábbis Tovább...
Mióta a Győzhetetlen Armadát szétkergette egy vihar és Anglia a világtengerek ura lett a 16. század végén, egészen 1945-ig, amíg a Brit Birodalomnak le nem főtt a kávé, minden európai hegemóniára törekvő hatalomnak szembe kellett néznie azzal, hogy addig senki Tovább...
1915. június 9-én több alkalommal is erőszakos rendbontások zavarták meg az akkor még önálló Csepel nagyközség nyugalmát – a zendülések hátterében élelmiszerellátási problémák álltak. Az események menetét azonban a korabeli (erősen cenzúrázott) sajtóbeszámolókból nem, csak a rendőri és csendőri jelentésekből ismerhetjük meg. Tovább...
1915 tavaszán olyan dolog történt Budapesten, amire a magyar közvélemény nemigen volt felkészülve. Merthogy Olaszország hadba lépése vagy a Lusitania elsüllyesztése akár benne is lehetett a pakliban, de az, hogy az akkor már négyszeres profi birkózó Tovább...
