Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az „imperializmus”–elméleten alapuló megközelítés szerint az első világháború kitörését a világ újrafelosztásának vágya okozta a későn jövő, újonnan felkapaszkodott, „parvenü” hatalmak részéről, úgyhogy fordítsuk tekintetünk nyugat felé és tegyük föl a kérdést: mit adtak nekünk a gyarmatok? Tovább...
100 évvel ezelőtt még nem létezett a (bejegyzett) élettársi kapcsolat jogi kategóriája, így maradt a vadházasság mindazok számára, akik állami hatóság előtt hivatalosan nem keltek egybe. Tovább...
Igazi filmes szenzáció híre jutott el Budapestre egy német folyóirat közvetítésével 1916 elején. Maga a mozgófilm is gyerekcipőben járt, hiszen a némafilmek is csupán néhány évvel korábban váltak egész estéssé, egy-egy korszakalkotó film – mint D. W. Griffith alkotása, Tovább...
A háborúban a hadsereg ellátása elsőrendű cél volt, amelyet a hadigazdálkodásra való átállással biztosítottak. A hadiüzemekben dolgozó munkások épp ezért egyre növekvő nyomásnak voltak kitéve a háború előrehaladtával. Tovább...
A háborús Budapest közlekedését már több posztban is felidéztük honlapunkon, de a főváros egyik legnagyobb kuriózumáról, az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasútról (a köznyelvben: kisföldalatti) eddig még nem esett szó. Tovább...
Az 1915-ös év egyik nagyszabású és döntőnek szánt antant hadművelete a brit-francia haderő partraszállása volt a Dardanelláknál. Céljuk nem kevesebb volt, mint megteremteni a közvetlen tengeri összeköttetést Oroszországgal, a partraszállást azonban Tovább...
Károlyi Mihály, a későbbi „vörös gróf” hosszú fejlődést (őt meggyűlölő rokonai szerint viszont hanyatlást) követően jutott el odáig, hogy 1919 februárjában az ország köztársasági elnökeként a saját birtokán kezdje a földosztást. Tovább...
