Igazi filmes szenzáció híre jutott el Budapestre egy német folyóirat közvetítésével 1916 elején. Maga a mozgófilm is gyerekcipőben járt, hiszen a némafilmek is csupán néhány évvel korábban váltak egész estéssé, egy-egy korszakalkotó film – mint D. W. Griffith alkotása, az Egy nemzet születése – valóban technikai és dramaturgiai újítások sorát vezethette még be.
A világháború kitörésének évében elkészült az első víz alatti mozgókép is, amelyet John Ernst Williamson rögzített a Bahama-szigeteknél. Persze nem volt mindez előzmény nélküli, az első – kezdetleges – víz alatti fényképek már több mint fél évszázaddal korábban elkészültek. Igaz, az 1856-os kísérletnél még botra rögzített kamerát használtak, Williamson viszont egy olyan csonka kúpba helyezte el kameráját, amelynek vastag üvegfala 200 méternél mélyebben is bírta a víznyomást. A nagy eseményről az amerikai The Independent már 1914 júliusában beszámolt Thirty Leagues Under the Sea (30 mérfölddel a tenger alatt) címmel, amivel Verne magyarul Nemo kapitányként ismert regényére (Twenty Thousand Leagues Under the Sea) utaltak. Tegyük hozzá, száz éve a merülés nem véletlenül izgatta a korai science fiction író – és olvasói – fantáziáját, hiszen a mélység titkairól a kortársak vajmi keveset tudhattak. Azt azonban a magyar közönség is megtudhatta az amerikai képkockákról, hogy „látni rajtuk idillikus vízi kerteket, egy búvár harcát egy cápával és rablóhalakat, amint egy ló tetemét falják fel”, ám mindezt megtekinteni nem volt módja.

Felhasznált irodalom:
Film a tenger mélységéről = Az Est, 1915. január 3.
Thirty Leagues under the Sea.

Készítette: Takács Róbert