Az alapvető élelmiszerek hiánya csaknem állandósult a háború évei alatt, ezért egyre inkább előtérbe került a pótlékok használata. A zsír és vaj esetében ez a növényi zsiradékból előállítható margarin volt, amely már a háború előtt, ha nem is túl népszerű, de bevett helyettesítőnek számított.
Címke: élelmiszer-ellátás
Közétkeztetési helyzetkép
A rászorultak élelmezésére jóformán az első pillanattól működtek népkonyhák a nagyobb városokban, ahol több ezer adag ételt osztottak szét naponta, szinte fillérekért. 1917-re azonban már annyit romlott a helyzet, hogy a fennálló, elsősorban jótékonysági szervezetek, alapítványok által működtetett konyhák nem voltak képesek kiszolgálni egyre növekvő közönségüket.
Titokban rohadó borsószemek
A közellátás céljára felhalmozott élelmiszerek esetében általában hosszútávú tárolásuk számított a legkritikusabb pontnak. A főváros igen jelentős mennyiségű élelmiszert halmozott fel időről-időre, és lényegében elkerülhetetlen volt, hogy ennek egy része tönkre menjen.
Mennyi uborkát tudok venni a fizetésemből?
Egy nagykőrösi gazdaember állítólag egy kocsi uborkáért 1000 koronát is kapott, ami akkor egy munkás vagy tisztviselő több havi fizetésének megfelelő összeg volt – a fővárosi lapokban ez a hír borzolta a kedélyeket 1917 nyarán. „Olyan képtelen jövedelemeltolódás ment itt végbe a falusi termelő javára
Ó, a Balaton, régi nyarakon
„A Balatonra egy hétre jöttem / Hogy vitorlázzak, s napozzak közben / Mikor egy nő ült römizni mellém / Ez történt Lellén.”
Noha biztosak vagyunk benne, hogy a háború alatt is történt ehhez hasonló romantikus eset a magyar tenger partján, azonban
Szabadvásárlás
A létfontosságú termények begyűjtésében és elosztásában 1917 drasztikus fordulatot hozott. Ekkor vezették be, hogy az országot körzetekre osztják, s minden körzetben a Haditermény Rt. bizományosaként egyetlen kereskedőcég vásárolhatja fel az állam számára a zárolt készleteket.
Vidám vasár- és ünnepnapok
A szigorú fogyasztási korlátozások általában csak addig voltak fenntarthatóak, amíg valamilyen magasabb erő vagy érdek nem írta felül azokat. A király augusztus 17-i születésnapja 1917-ben péntekre, hústalan napra esett, így tilos lett volna megtartani az ilyenkor szokásos díszlakomákat.