„A székesfőváros a mulatságok és szórakozások, valamint a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.) után a jelen szabályrendelet értelmében népjóléti és szegényügyi célokra fordítandó községi »vigalmi« adót szed.” E szavakkal kezdődött az új adónemről szóló szabályrendelet, amelyet Budapest törvényhatósági bizottsága fogadott el száz éve, 1916. december 6-án.
A vigalmi adó kérdése régóta napirenden volt, a városházi képviselők már 1916 januárjában javasolták bevezetését, nyáron pedig a készülő szabályozás részletei is kiszivárogtak. A fővárosi közgyűlés év végi döntése azonban még messze nem jelentette az adó tényleges kivetését. A fővárosi törvény szerint ugyanis az elfogadott szabályrendeletek ellen az illetékes miniszterhez lehetett fellebbezni – aki azokat megsemmisíthette, felfüggeszthette, módosítását kérhette –, ráadásul a gyakorlatban minden rendeletet előzetesen felterjesztettek kormányzati jóváhagyásra.
A vigalmi adó bevezetése ellen pedig volt tiltakozás is, miután az nemcsak a kártyázásra vagy a lóversenyfogadásra, hanem művészi előadásokra is vonatkozott, még ha előbbiekre nagyobb (20%), utóbbiakra kisebb (10%) adókulccsal. A Filharmóniai Társaság így rögtön a szabályrendelet elfogadása után föllebbezett a belügyminiszterhez, mert indoklásuk szerint igazságtalanság, hogy a kulturális célú, ezért kormánytámogatásban részesülő társaság hangversenyeit látogató közönséget is megadóztatják.
Az új fővárosi adó életbe léptetéséhez tehát mindenképpen a kormány jóváhagyására volt szükség. Az 1917-ben egymást váltó belügyminiszterek, ha nyíltan nem is helyezkedtek szembe a vigalmi adóval, azaz nem semmisítették a szabályrendeletet, éltek az időhúzás adta lehetőséggel: több mint egy évig „fektették” az ügyet. Egyes vidéki városokban így hamarabb lett vigalmi adó, mint Budapesten, ahol a legnagyobb bevételre lehetett számítani. Végül csak 1918 januárjában született meg a régóta várt belügyminiszteri jóváhagyás, majd február 15-től lépett életbe a vigalmi adó a fővárosban.

Felhasznált irodalom:
A fővárosi vigalmi adó = Népszava, 1916. december 2.
A vigalmi adót megszavazták = Népszava, 1916. december 7.
Megföllebbezték a vigalmi adót = Budapesti Hírlap, 1916. december 12.
A vigalmi adó = Fővárosi Közlöny, 1918/6. (február 8.)

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. december 2.
A fővárosi vigalmi adó

A pénzügyi bizottság pénteken kezdte részletesen tárgyalni a vigalmi adóról szóló szabályrendelet-tervezetet, amelyet a múlt ülésen általánosságban elfogadott. A bizottság egyes kérdésekben nagyon helyes határozatokat hozott. Vázsonyi Vilmos indítványára hozzájárult a nyilvános helyeken való kártyajáték megadóztatásához, valamint ahhoz, hogy az adó jövedelmét népjóléti és szociális célokra fordítsák.
Nagyon helyes az is, hogy az állandó színházak, cirkuszok, mozik olcsóbb jegyeit az adótól mentesítik.

Mi minden esik a vigalmi adó alá?

A pénzügyi bizottság hozzájárult ahhoz, hogy az adókötelezettség a főváros területén a következőkre terjedjen ki:

1. akik belépő- (hely, részvételi-, tisztelet-, szabad-, ingyen-, állandó-, bérlet-) vagy más bármiféle elnevezésű jegyet azért váltanak, vagy szereznek, illetve akik díjat azért fizetnek, hogy annak ellenében
2. a) színi-, opera-, operett-, orfeum-, kabaré-, varieté-, zene-, ének-, szavalati vagy bármiféle más előadáson, fölolvasáson, dalosversenyen jelen lehessenek;
3. b) rajzolt, festett, vetített (mozgó, nem mozgó) képet (kinematográf színházat), élőképet, balettet, némajátékot, cirkuszi vagy bármiféle más mutatványt, látványosságot, kiállítást vagy bármiféle versenyt megtekinthessenek;
4. c) bármiféle elnevezésű táncvigalomban, bálon, bazáron, ünnepélyen részt vehessenek.
5. d) szórakozó-, mulatóhelyet, kertet vagy helyiséget látogathassanak;
6. akik nyilvános helyeken (kávéházakban, vendéglőkben), avagy bármely egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat) helyiségében kártyajátékot játszanak.

[…]

Kivételek

A bizottság megállapította a vigalmi adó alól való mentesség eseteit is a következőkben:

1. a tudományos intézeteknek és társaságoknak, valamint iskoláknak kizárólag tudományos, közművelődési-, oktatási vagy nevelési célokat szolgáló előadásain, fölolvasásain és mutatványain való megjelenés;
2. az állam vagy a székesfőváros által fönntartott múzeumok és képtárak látogatása;
3. az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat, a Nemzeti Szalon, valamint más kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok alapján működő, kizárólag művészi társulatok által rendezett oly kiállítások látogatása, amelyek képző- vagy iparművészeti termékek bemutatásán kívül más, egyébként adóköteles szórakozást nem nyújtanak;
4. a székesfőváros által fönntartott állat- és növénykertnek látogatása, valamint – az állandó cirkuszt kivéve – az állat- és növénykert területén rendezett mulatságokon, szórakozásokon való részvétel és az ott rendezett mutatványok megtekintése;
5. a Margitszigetre való belépés;
6. a városligeti és népligeti mutatványos telepek, valamint a vásárterek népies szórakozásain való részvétel, ide nem értve a cirkuszi, színházi és mozgókép előadásokat; végül
7. mentesek a vigalmi adó alól azok, akik az állandó (tehát úgy az állami, mint a magán) színházak előadásain 2 korona 50, az Urániában 1.50, a hangversenyeken 2 kor., a nyári színkörökben 2 korona, a cirkuszban, mozielőadásokon 80 fillérnél olcsóbb jegyet váltanak.

Az embersport előadásain, illetőleg versenyein az 1 koronán aluli jegyek mentesek az adótól.

Nem tartoznak vigalmi adó alá a hatóságok, hatósági közegek és a sajtó részére kiadott azok a jegyek, amelyek az illető hatóság, hatósági közeg, illetve újság nevére állíttatnak ki, amennyiben azokat a vállalkozás a székesfőváros tanácsánál előzetesen bemutatja s ez a mentességet elismeri.

Mekkora lesz az adó?

A belépőjegy árának 20 százalékát fizetik:

1. a) az orfeumban, kabaréban, varietében, valamint az oly zárt, födött mulatóhelyeken, melyekben a nézőtéren a dohányzás, étel, ital fölszolgálás szabad;
2. b) a lóversenyeken és ügető versenyeken;
3. c) a különféle bálokon és táncvigalmakon;
4. d) az idegen nyelvű színi-, opera- és operett-előadásokon.

20 (húsz) százalékos vigalmi adót kell fizetni a kártyajátékért egyfelől a kártya használatáért, illetve a kártyajátékból folyóan fizetett díjért, másfelől az egyesületet, kaszinót, kört, klubot, társulatot, esetleg megillető nyereség-részesedés teljes összege után. Ez utóbbinál az adó progresszív és pedig: a 3000 koronáig terjedő bevétel után 20% az adó; a 30–50.000 koronáig terjedő részből még 10%; az 50–100.000 koronáig terjedő részből még 20%; a 100.000 koronán felül eső bevételből még 25% adót szednek.

[…]