A háborús költségvetés egyre növekvő hiánya az államot újabb bevételek szerzésére ösztönözte, kézenfekvő volt tehát az adóemelés, illetve új adók bevezetése. Annál is inkább, mert már 1909-ben elfogadták az adóreformot, benne a progresszív jövedelemadót,
A Monty Python Repülő Cirkusza sorozat talán legemlékezetesebb epizódjában – a spanyol inkvizíció két váratlan felbukkanása között – a brit pénzügyminisztérium tisztviselői azon töprengenek, vajon mit lehetne még megadóztatni, és arra jutnak: egy kivételével mindenfajta élvezetet terhel már adó, a kivétel pedig nem más, mint a nemi élvezet.
Közhely, hogy a háború nem csak a hadi-, hanem a szociális és jóléti kiadásokat is megnövelte. Az otthonmaradottak, az árvák és hadiözvegyek ellátására – vagy legalábbis minimális szükségleteik biztosítására – fordított összeg egyre nőtt és nőtt, egyenes arányban a veszteségekkel.
