Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Lenin elleni 1918. augusztus végi merénylet körülményeit máig vitatják. Az sem kizárt, hogy a feltételezett merénylő fizikailag képtelen volt az akció végrehajtására. Hogy ez így volt-e, sosem tudjuk meg, mert a nőt pár napon belül meggyilkolták a bolsevik csekisták. Tovább...
A Pesti Hírlap 1918 szeptemberében olyan címmel közölt cikket, mely a mai sajtóban is elférne: „Hat munkáscsalád hajlék nélkül” – szólt a híradás a kormányhoz ekkor igencsak lojális lapban. Az írás szerint Pláger Lipót gépészmérnök megvette a Tömő utca 26. szám alatti házat, Tovább...
„Szenzációs irodalomtörténelmi fölfedezésről szereztek tudomást Sopronban. Haár János nyugalmazott tb. rendőrfogalmazó egy régi soproni színlapot talált és küldött ajándékul a soproni múzeumnak, amelyből kitűnik, hogy Kossuth Lajos ifjú korában történelmi drámát írt, amelyet 1829-ben elő is adtak Sopronban” – adta hírül a Pesti Napló 1918. szeptember 12-én. Tovább...
Elképesztő hírről számolt be 1918. szeptember 13-án a Budapesti Hírlap. A világháború borzalmat, fizikai szenvedést, halált, sebesülést, nyomort, éhezést hozott magával. Ám a teljes elembertelenedés jelei ritkán váltak annyira szembetűnővé, mint annak a visszataszító híradásnak a nyomán, amiről a lap ezúttal beszámolt. Tovább...
Egy hónap alatt, 1918. augusztus 10. és szeptember 11. között három terjedelmes cikket is közölt a Népszava arról, hogy a katonai hatóságok (a Monarchia főparancsnoksága, az Armeeoberkommando, AOK) korlátozza a lap terjesztését a fronton, sőt még a katonai kórházakban is. Tovább...
A világháború utolsó időszakának leginkább németbarát minisztere, a kereskedelmi tárca vezetőjeként a bárói rangot frissen megszerző Szterényi József új rendelettel rukkolt elő 1918 szeptemberében. Még az adott ágazatban is meglepetést keltett a jogszabály, hiszen e piaci szegmenst Tovább...
1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, Tovább...
