„Szenzációs irodalomtörténelmi fölfedezésről szereztek tudomást Sopronban. Haár János nyugalmazott tb. rendőrfogalmazó egy régi soproni színlapot talált és küldött ajándékul a soproni múzeumnak, amelyből kitűnik, hogy Kossuth Lajos ifjú korában történelmi drámát írt, amelyet 1829-ben elő is adtak Sopronban” – adta hírül a Pesti Napló 1918. szeptember 12-én. A lap szerint András és Béla címmel mutatták be Kossuth darabját Sopronban, méghozzá a korabeli színlap tanúsága szerint a „felsőbbség engedelmével”. A nyugalmazott rendőrfogalmazó azonban nem tett nagy felfedezést: az, hogy a soproni múzeumban nem hallottak a távoli Zemplénből származó politikus „művészi vénájáról”, még megbocsátható, de hogy a Pesti Napló is leközölte a „szenzációs felfedezést” – nos, az már sokkal meglepőbb. Kossuthról ugyanis Szinnyei József könyvében – amelyben a magyar írók (és politikusok) műveit összesítette – is szerepel Kossuth darabja. Hamarosan érkezett is levél a szerkesztőségbe, amely két nap múlva, 1918. szeptember 14-én kénytelen volt lehozni a helyreigazítással felérő írást. Eszerint az, hogy megtalálták a soproni színlapot, nem nagy újdonság, hiszen az irodalomtörténészek tudtak erről a darabról, amelynek teljes címe „András és Béla, vagy Korona és kard” volt. A helyreigazítás szerint a Honművész 1833. április 25-án írt a mű pozsonyi, április 15-i premierjéről. „Kossuth drámájáról még megemlékezik Váli Béla a Színművészeti Lapok 1894. évfolyamában, ahol Kossuth egész színműírói tevékenységét részletesen ismerteti” – szól a kiegészítés. Ám annyit megjegyezhetünk, hogy Kossuth darabjának premierjét az addigi adatok az 1830-as évekre tették, a soproni színlap pedig ennél korábbi. Így tehát némi újdonságot mégiscsak hozhatott a kutatásba a nyugdíjas rendőrfogalmazó.
Felhasznált irodalom:
Kossuth Lajos ismeretlen történelmi drámája = Pesti Napló, 1918. szeptember 12.
Kossuth Lajos színdarabja = Pesti Napló, 1918. szeptember 14.
Kossuth Lajos (udvardi és kossuti vagy kossutfalvi) = Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Készítette: Szegő Iván Miklós
Pesti Napló, 1918. szeptember 12.
Kossuth Lajos ismeretlen történelmi drámája
Szenzációs irodalomtörténelmi fölfedezésről szereztek tudomást Sopronban. Haár János nyugalmazott tb. rendőrfogalmazó egy régi soproni színlapot talált és küldött ajándékul a soproni múzeumnak, amelyből kitűnik, hogy Kossuth Lajos ifjú korában történelmi drámát írt, amelyet 1829-ben elő is adtak Sopronban. A Dunántúli Színjátszó Társaság 1829-i színjátszó körútján megállapodott néhány hétig Sopronban is, ahol egy szárazmalomban, amely a mai kaszinó helyén van, műsorán szerepelt Kossuth Lajos drámája, amelyet 1829. szeptember 29-én játszottak. A színlap így hangzik:
Sopron
„A felsőbbség engedelmével, Ma kedden, szeptember 29. napján 1829.
A Dunántúli Színjátszó Társaság ezen esztendőben ezen nagy nemzeti drámát adja elő öt felvonásban:
András és Béla, írta Kossuth Lajos, T. N. Zemplén vármegye ügyvédje”.
A Kossuth Lajossal foglalkozó monográfiákban semmi nyomát nem találjuk annak, hogy Kossuth drámaírói működést is kifejtett volna. Úgy látszik, ez a tény eddig rejtve maradt a magyar irodalomtörténelem előtt. A dráma szövegéről sajnos nem tudunk semmit, de tény az, hogy András és Béla király viszálykodásáról szól, tehát a magyarság egyik legsötétebb és legküzdelmesebb korszakából merítette tárgyát. A drámának igen sok szereplője volt, de nincs közöttük egyetlen ragyogóbb név sem. Valamennyi elmerült a feledés homályába.
Pesti Napló, 1918. szeptember 14.
Kossuth Lajos színdarabja
A soproni múzeum legújabb, érdekes gyarapodásáról számoltunk be a minap, közölve, hogy egy érdekes színlap bukkant fel a Kossuth-relikviák gyarapítására. Az 1829-ből való színlap szerint a fiatal Kossuth Lajos András és Béla című történelmi drámáját játszotta abban az időben a Dunántúli Színjátszó Társaság. Az érdekes felfedezésről beszámoló hírünkre ma a következő levelet kaptuk:
Kossuth Lajos színművének, amelynek színlapját most Sopronban megtalálták, a teljes címe „András és Béla, vagy Korona és kard” volt. Az akkor divatozó német lovagdrámák romantikus hangján írta meg művét Kossuth és nem kis sikert aratott vele, amennyiben a harmincas évek vidéke színtársulatainak kedvelt műsordarabja volt. A kritikai irodalomban is nyoma maradt a darabnak. A „Honművész” című folyóirat 1833. április 25-i számában hosszabb közlemény jelent meg róla abból az alkalomból, amikor Pozsonyban április 15-én először játszották. A kritikus inkább a színészeket dicséri s a darabbal keveset foglalkozik. Kossuth drámájáról még megemlékezik Váli Béla a Színművészeti Lapok 1894. évfolyamában, ahol Kossuth egész színműírói tevékenységét részletesen ismerteti.
