Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
John Lukacs szerint 1917-ben kezdődött a 20. század, amikor az USA társult hatalomként hadba lépett az antant oldalán, és ezzel az „újvilág” hosszabb távon eldöntötte az „öreg kontinensen” folyó világháború végkimenetelét. Németország innentől kezdve időzavarba került: Tovább...
Élelmiszert rejteget a székesfehérvári rekviráló bizottság papi tagja, visszaéléseket követ el a rekvirálást szervező Szatmár megyei alispán – kis hírek 1917 januárjából, a hatósági lefoglalások időszakából. Ezek közvetve arra is utalnak, hogy a háborúban a társadalom életét egyre inkább befolyásoló intézkedések végrehajtása nem volt problémamentes. Tovább...
Száz éve a fogművész lehetett erőművész vagy életművész, de leginkább tisztes szakember – ha fellapozzuk a korabeli lakcímjegyzékeket, úgy ezt a kifejezést a német Zahntechniker szó magyarításaként találjuk meg: a dualizmus kori polgárság már a fogainak szépségére is adott. Tovább...
„És most szálljunk le a Parnasszusról és tekintsük meg azoknak a képeit is, akiket a Pegazus már az induláskor levetett hátáról s akik az öntudat és nagyképűség gebéjén kocognak a kiválasztottak nyomdokaiban. Említettük, hogy ezeket a művészeket sajnos már ismerjük. Tovább...
A háború kétségtelenül érzékenyen érintette a tisztviselőket, hiszen az állami alkalmazottak bérén és pótlékain takarékoskodhatott a kormány a legkönnyebben. A harmadik háborús évben már az is egyértelmű lehetett mindenkinek, hogy a helyzet nem fog gyorsan megváltozni, ezért aztán egyre inkább elterjedtek Tovább...
A magyar sajtótörténet egyik legjelentősebb folyóirata volt a liberális Pesti Napló. Az először 1850-ban megjelenő politikai napilapban publikálta Deák Ferenc elhíresült „húsvéti cikkét”, és olyan nevezetes szerkesztői voltak, mint Kemény Zsigmond és Vészi József. Tovább...
Az úrvacsora a protestáns egyházak egyik fontos szentsége. Az igehirdetést követő szertatáson a lelkész osztja ki a hívőknek az úrvacsorát, azaz az bibliai utolsó vacsorára emlékeztető, Krisztus testét és vérét jelképező kenyeret és bort. Tovább...
