Népszava, 1914

Amikor a szent sír és az oltár sem nyújt védelmet a rekvirálás ellen

Ha összeállítanánk a magyar sajtóban 1916-1917 telén leggyakrabban használt szavak listáját, a „rekvirálás” biztos előkelő helyen szerepelne. A háború előrehaladtával a korlátozottabb árszabályozás és ármaximálás helyét egyre inkább a központi elosztás, a jegyrendszer vette át, ami azonban a termények és áruk egyre szigorúbb hatósági lefoglalását és igénybevételét követelte meg.
Az 1916 őszén felállított Országos Közélelmezési Hivatal (OKH) vezetője, báró Kürthy Lajos a „botrányos” élelmezési helyzet megoldását a rekvirálások megszigorításában látta, így 1917 januárjában számos hír foglalkozott a központilag elrendelt és helyi közigazgatási hatóságok által végrehajtott lefoglalás eseményeivel és eredményeivel. Pontosabban először annak eredménytelenségével, így az OKH újabb terményrekvirálást rendelt el, amely már nemcsak a termelő gazdákra, hanem a magánháztartások fölöslegeire is kiterjedt, és amelyet már a katonai karhatalom segítségével végeztek.
A Népszava kis hírei között gyakran szerepeltek a januári rekvirálások érdekesebb eseményei, így az is, amikor egyesek megpróbálták a lefoglalás elől elrejteni a gabonájukat. De hol maradhat észrevétlen a termény? A gazdák több helyen a templomot választották, ami azért tűnhetett jó ötletnek, mert ott a hatóságok önmaguktól tényleg nem kutakodtak. Besúgás és névtelen bejelentés miatt azonban két helyen, Sarkadon és Murasiklóson mégis lebuktak a terményrejtegetők.

Felhasznált irodalom:
A sarkadi szent sír titka = Népszava, 1917. január 4.
Ahol az oltár mögé rejtik a gabonát = Népszava, 1917. január 4.
Rekvirálnak a katonák = Népszava, 1917. január 6.
Katonatisztek a rekvirálásnál = Népszava, 1917. január 10.

Készítette: Ignácz Károly

 

Népszava, 1917. január 6.
A sarkadi szent sír titka

Nagyszalontáról írják: a Sarkadon rekviráló bizottságnak besúgták, hogy a katolikus templomban gabonát rejtegetnek. A rekviráló katonák a parancs szerint azonnal megkezdték a templom fölkutatását, végigjárták a templom minden zugát a szuronyos bakák, és végül a szent sír ajtajának kulcsát kérte el a rekviráló hadnagy. Amint a szent sír ajtaja megnyílt, a misztikus homályban gyanús tömeget fedezett föl a rekviráló bizottság: hat zsák tengeri hevert ott a szent sír kegyszerei közt. A kínos fölfedezés megdöbbentette a plébánost, sőt a rekviráló bizottság tagjait is, és azonnal megindult a nyomozás, ki rejtette el a szent sírba a gabonát. Hosszas vallatás után a sekrestyés vállalta magára a gabonaelrejtés bűnét. A szent sírban talált gabonát a bizottság elkobozta és a sekrestyés ellen a följelentést megtette.

Népszava, 1917. január 9.
Ahol az oltár mögé rejtik a gabonát

Alsólendváról jelenti tudósítónk: A csáktornyai járás főszolgabírójához a minap névtelen levél érkezett, amelyben az állott, hogy a murasiklósi plébániatemplomban az oltár mögé több murasiklósi gazda nagyobb mennyiségű gabonát rejtett el a rekviráló bizottság elől. A főbíró utasította a csendőrséget, hogy kutassák át a templomot, ami meg is történt. A megjelölt helyen, az oltár mögött a csendőrök tényleg nagy mennyiségű gabonára akadtak, amit több gazda azért rejtett oda, hogy a rekviráló bizottság ne akadjon rá. A gabonát a főszolgabíró elkoboztatta és a bűnös gazdák ellen megindították az eljárást.