John Lukacs szerint 1917-ben kezdődött a 20. század, amikor az USA társult hatalomként hadba lépett az antant oldalán, és ezzel az „újvilág” hosszabb távon eldöntötte az „öreg kontinensen” folyó világháború végkimenetelét. Németország innentől kezdve időzavarba került: döntést kellett kicsikarnia a nyugati fronton, mielőtt megérkeznek oda a kiapadhatatlan erőforrású USA friss csapatai. Az USA világpolitikába történő belépésével egy időben nemcsak egy új katonai nagyhatalom született meg, hanem a világ pénzügyi központja is ekkor került az eladósodott Nagy-Britannia fővárosából, Londonból a hiteleket nyújtó New Yorkba. Oliver Stone nagy örömére, mert így nem kellett 1987-ben a Citybe települnie stábjával, hogy leforgathassa a Tőzsdecápákat. Szimbolikus volt, hogy mindezen változások idején a sosem alvó New York a lakosság számában is beelőzte Londont, és ezzel 1917-ben a világ legnagyobb városa lett. A hírről a Budapesti Hírlap számolt be 1917. január 18-i számában.

Felhasznált irodalom:
New York a világ legnagyobb városa = Budapesti Hírlap, 1917. január 18.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. január 18.
New York a világ legnagyobb városa

Az Észak-amerikai Egyesült Államokban 1917. január elsején népszámlálást tartottak, amelynek eredményéről amerikai hivatalos forrásból ezt jelentik: Az Észak-amerikai Egyesült Államok lakossága a gyarmatok nélkül 102 millió, az amerikai gyarmatokkal együtt 113 millió lélek (1914. január elsején volt 98,781.324, illetve 99,109.675). New York város lakossága újév napján hét és fél millióra rúgott (1914-ben 5,333.579) s ezzel New York a világ legnagyobb városává lépett elő, túlszárnyalván Londont is, amelynek — beleszámítván a rendőri igazgatása alá tartozó egész nagy területét — az 1911. január elsejei népszámlálás adatai szerint 7,251.358 lakosa volt.