Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Ha hiszi az olvasó, ha nem, biztos látta már Pekár Gyulát, még ha azt sem tudja, kicsoda ő: a véleményes tehetségű turanista író állt ugyanis modellt a Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékművet készítő Stróbl Alajosnak, mikor az egy markos legényt keresett szobrához. Tovább...
Az I. világháború idején a nőnap nem állandó és egységes időpontban volt megtartva az egyes országokban. Magyarországon 1916-ban március 26-án tartották meg a „szervezett munkásnők” az ünnepélyeket, majd egy évvel később, 1917-ben már a helyszíntől függően eltérő időpontokban: Tovább...
Rövid hír tudatta Az Est olvasóival, hogy 1917 áprilisában elhunyt Zamenhof Lajos szemorvos, az eszperantó nyelv feltalálója. Az észak-lengyel Białystokban született, amely a hosszú 19. században az orosz birodalom fennhatósága alá tartozott. Zamenhof 1873 óta több megszakítással – a Lengyelország 18. század végi felosztásakor szintén Oroszországhoz csatolt – Varsóban élt, Tovább...
1917 tavaszán a Nagy Háború egy újabb kontinenssel bővült, így teljessé vált a világháborús világ. Az USA a háború első éveiben igyekezett valóban semleges maradni, ám 1917-re az amerikai közvéleményben már a németellenes érzelmek kerültek előtérbe. Tovább...
1917 februárjában a papírhiány miatt jelentősen csökkent a napilapok terjedelme. A 4-10 oldalon történő megjelenés miatt nem pusztán a hírek szelektálására kellett plusz energiát fordítaniuk a főszerkesztőknek, hanem azon is törhették fejüket, hogy honnan pótolják az apróhirdetések Tovább...
Mint arról már több alkalommal szó volt, a háborús ellátási nehézségek hatására előre haladt a korporatív és szakmai szervezetek alapítása. Ezek akár saját erejükre támaszkodva, akár állami hátszéllel, de mindenképp jobb lehetőségeket kínáltak tagságuknak az áruk beszerzésében. Tovább...
Hosszabb cikkekben foglalkoztunk már II. Vilmos németországi és magyarországi kultuszával, melyek a német császárt az életét a világbékéért áldozó politikusként és az antant gonosztevőit leleplező „Sherlock Holmes”-ként aposztrofálták trónra lépésének 25. (1913) és 30. évfordulóján (1918). Tovább...
