Hosszabb cikkekben foglalkoztunk már II. Vilmos németországi és magyarországi kultuszával, melyek a német császárt az életét a világbékéért áldozó politikusként és az antant gonosztevőit leleplező „Sherlock Holmes”-ként aposztrofálták trónra lépésének 25. (1913) és 30. évfordulóján (1918). A német uralkodónak természetesen ellenkultusza is kialakult az antant országaiban, ennek termékei a nyugati civilizációt fenyegető sötét, reakciós és militarista vezetőként mutatták be a nyilvánosságtól, a közügyek és a hadügyek intézésétől a világháború kitörése után visszavonult, akkoriban már idegösszeroppanástól sújtott uralkodót. A császárellenes propaganda nem maradt hatástalan a háborúba 1917-ben belépő Amerikai Egyesült Államok lakosságára sem. A leghíresebb esetként említhetjük meg azt, amikor az 1918-ban bemutatott németellenes propagandafilm, a The Beast of Berlin (Berlini fenevad) vetítésekor az egyik amerikai néző belelőtt a vászonba, mikor azon feltűnt II. Vilmos. A császár ábrázolásai ellen irányuló amerikai támadások hírei Európába is eljutottak, és a központi hatalmak országaiban – felnagyítva ezek jelentőségét – szintén propagandacélokból közölték ezeket. A Budapesti Hírlap arról adott hírt 1917. március 22-i számában, hogy egy felsőbb fokú washingtoni iskolában széttépték II. Vilmosnak a német nyelv oktatása során szemléltető eszközként használt arcképét.

Felhasznált irodalom:
A császár széttépett arcképe = Budapesti Hírlap, 1917. március 22.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. március 22.
A császár széttépett arcképe

A Kölnische Zeitung jelenti Washingtonból. Itt egy felsőbb fokú iskolában a német császár arcképét, amelyet a német nyelv oktatása alatt használtak szemléltetés célból, a tízórai szünet alatt darabokra tépték és a folyosóra dobták.