A fenti dátum nem elírás: 1916-ban még március végén tartották a nőnapot Európa több országában – így Magyarországon is – az akkori baloldali mozgalmak. Lényegileg is más volt az ünnep: a harcos társadalmi-politikai követések jegyében zajlott, nem a mai köszöntős-virágátadós jelleggel. Ennek megfelelően a szociáldemokrata napilap, a Népszava részletesen foglalkozott a kérdéssel: 1916. márciusi lapszámaiban közel száz alkalommal szerepelt a „Nők Napja” kifejezés. Először egy március 10-i hosszabb cikkben írtak a „nőmunkások napjának” eredetéről: 1910-ben „határozta el a szociáldemokrata munkásnők koppenhágai nemzetközi kongresszusa, hogy a nők választójogáért, a munkásnők gazdasági helyzetének javításáért és a szervezkedés érdekében minden ország szociáldemokrata munkásnői egy meghatározott napon tüntetést rendeznek”. Ez a következő években több országban (Németország, Egyesült Államok, Oroszország, Hollandia, Dánia, Svájc, Ausztria) meg is valósult, majd 1914-ben már Magyarországon is „tüntetőgyűlés volt a fővárosban és a vidéki nagyobb városokban”.
A háborús rendeletek aztán a nőnapi tüntetések folytatását is megakadályozták, miközben a női munkások száma dinamikusan növekedett. Így 1916. március 26-ra a szociáldemokraták nőnapi ünnepélyeket szerveztek Budapesten és számos más nagyvárosban, amelyek céljai között a „toborzás, sereggyűjtés” is szerepelt. A rendezvények előtti napon a Népszava külön vezércikket szentelt a témának, nyíltan vállalt felvilágosító célzattal, mert a „nők szervezésének szükségessége még ma sem hatotta át a munkástömegeket, még ma sem érti azt mag minden szervezett munkás, hogy a saját fölszabadulását késlelteti és megnehezíti, ha nyugodtan tűri a nők fokozottabb kizsákmányolását és elnyomatását”. Végül a sikeresen megtartott nőnapi ünnepélyekről a baloldali újság részletes beszámolókkal tudósított.

Felhasznált irodalom:
A Nők Napja – Március 26. = Népszava, 1916. március 10.
Nők Napja-ünnepély hirdetése = Népszava, 1916. március 21–25.
A Nők Napja (vezércikk) = Népszava, 1916. március 25.
A Nők Napja – Ünnepség az Építőmunkások Otthonában = Népszava, 1916. március 27.
A Nők Napja – Pártünnepségek vidéken = Népszava, 1916. március 29.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. március 25.
Nők Napja-ünnepély

Elvtársnők! Munkásnők!
A magyarországi szervezett munkásnők március hó 26-án, vasárnap délután 4 órakor Nők Napja-ünnepélyt tartanak.
Mi a Nők Napja?
A Nők Napja az a nap, amelyet 1910-ben a koppenhágai szocialista nőkongresszuson a dolgozó munkásnők határoztak el azért, hogy nekünk, munkásasszonyoknak is legyen egy napunk, amikor kilépünk a műhelyek, gyárak, lakások szűk falai közül és ki merjük hangosan mondani azt, ami szívünknek fáj.
Mi a célja a Nők Napjának?
A cél fölrázni közönyösségükből, nemtörődömségükből azokat, akik eddig szótlanul haladtak el a szervezett munkásnők fölszabadulásáért folytatott küzdelme mellett. Együvé akarjuk toborozni e napon azokat az anyákat, feleségeket, leányokat, akik fölismerve szomorú sorsukat, könnyíteni szeretnének a kizsákmányoláson, elnyomatáson, jogtalanságon, amelyben élnek.