Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Pesti Napló maximális figyelemmel követte a köztisztviselők sorsának alakulását. Beszámolói, cikkei elsősorban a csoport társadalmi helyzetének, státuszának az általános drágaságból fakadó megrendülését és az egyre inkább kézzel fogható nélkülözést emelték ki. Tovább...
„(…) nem kell (mily sajnálatos!), a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos” – írta utolsó versében József Attila, mikor már csak annyira tartotta becsesnek életét, mint a vasból készült hadipénzt a békeidőkben. Ahogy a búzalisztet kukoricaliszttel, teljes kiőrlésű gabonával és végszükség esetén fakéreggel pótolták a kenyérsütéskor a világháború előrehaladtával, Tovább...
1917 eleje meghatározó időszak volt Klebelsberg Kuno (1875–1932), a későbbi kultuszminiszter életében. Február 15-én – némi meglepetésre – a Magyar Történelmi Társulat választotta meg elnökének, amely tisztséget élete végéig viselte. Ekkor még a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára volt, Tovább...
„A feleségem és én a reggeli élelmezési konferencia határozataképpen itt-ott azt a hazárd és problematikus értékű döntést hozzuk, hogy: legyen ma ebédre disznóhús.” – írta Az Est újságírója 1917 áprilisában. Húsvét után jártunk, és hiába jelent meg a lap ugyanezen számában, hogy a hentes ipartestület 10000 malacot szerzett be Horvátországból, Budapesten egyre kevésbé lehetett húst, Tovább...
1917. február–márciusának legfontosabb – ha tetszik, világpolitikai jelentőségű– eseménye a cári rendszer összeomlása volt. Az uralkodó lemondása a monarchiát is maga alá temette. Az ideiglenes kormány egy köztársaság kormánya volt, az összehívni szándékozott alkotmányozó nemzetgyűlés Tovább...
A háború második évében, 1916-ban már fogyóban voltak a cukorkészletek, így annak pótlásáról gondoskodnia kellett (volna) a központi hatalmak kormányainak. A cukorgyáraknak azonban a jóval olcsóbb, ámde sokkal édesebb, szintetikus úton előállítható szacharin meglehetős konkurenciát jelentett volna. Tovább...
Az orosz forradalom természetesen azzal a reménnyel kecsegtette a Monarchia vezetését, hogy az új orosz kormány esetleg hajlandó lesz béketárgyalásokat kezdeni a központi hatalmakkal. Ez annál inkább megalapozottnak tűnhetett, mert a forradalmi pártok többsége a jóvátétel és annexió nélküli béke politikáját pártfogolta, Tovább...
