„(…) nem kell (mily sajnálatos!), a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos” – írta utolsó versében József Attila, mikor már csak annyira tartotta becsesnek életét, mint a vasból készült hadipénzt a békeidőkben. Ahogy a búzalisztet kukoricaliszttel, teljes kiőrlésű gabonával és végszükség esetén fakéreggel pótolták a kenyérsütéskor a világháború előrehaladtával, úgy a pénzérméknél is felváltották az értékesebb fémötvözeteket az értéktelenebbek. A korona váltópénze, a fillér 1892-es bevezetése után főleg nikkelből, rézből és cinkből készült, azonban a hadiszergyártás igényelte ezen fémek felhasználását, ezért a hadviselés „magasabb rendű céljai érdekében” 1916-ban hozzáláttak, hogy kivonják a pénzforgalomból a régi egy-, két-, tíz- és húszfilléreseket. (Nem teljes sikerrel.) Az Osztrák-Magyar Monarchia Németország példáját követte, ahol már 1915-ben megtették ezt a szükségszerű lépést, ám míg Németországban alumíniumérmékkel is pótolták a forgalomból kivontakat, a Monarchiában vasat használtak, mivel az alumínium „kellő mennyiségben nem állt a rendelkezésünkre”, ahogy arról Grünn János miniszteri tanácsos tájékoztatta a Budapesti Hírlapot. A tanácsost elsősorban azért keresték föl, hogy rákérdezzenek, mikor váltják föl az elhunyt I. Ferenc József arcképét viselő pénzeket az új uralkodó portréjával díszítettek. Az új érmék közül azonban végül csak a 20 koronás került forgalomba 1918 folyamán.

Felhasznált irodalom:
Az új pénz = Budapesti Hírlap, 1917. április 4.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. április 4.
Az új pénz

Az egész monarchiában még mindig az elhunyt uralkodó arcképével ellátott pénz van forgalomban. Minduntalan fölmerül az a hír, hogy hamarosan kibocsátják a Károly király arcképét föltüntető pénzt és a régit bevonják. Ebben a dologban Grünn János dr. pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsost kerestük föl, aki a következő fölvilágosítást adta:
– Ezt a kérdést hamarosan el kell intézni, mert különben megakad a pénzverés. Sok munkát adott a kisebb pénzérmek verése, amelyen nincs rajta a király arcképe és eddig ezért dolgozhattunk nyugodtan. Az új pénzverésről szóló törvényjavaslat a képviselőház előtt van és a javaslat letárgyalása után azonnal munkához látunk. Az új pénznek – különösen az egykoronásnak – kibocsátását eddig azért halaszthattuk, mert elegendő pótlópénz van forgalomban. A fényképek, reliefek már megvannak és a törvény meghozatala után azonnal munkához látunk.
– A tízfilléres nikkelpénz bevonásáról nincs szó?
– Erre most kerül a sor! Már minden előkészületet megtettünk. A húszfilléres vaspénzt már forgalomba hoztuk. A statisztika ugyan még nincs a kezünkben, de az eddigi adatok szerint a nikkelpénz kicserélése nem járt sok szerencsével. A nikkel húszfilléreseket nem kaptuk meg teljes mennyiségben.
– A réz kétfilléresek forgalomból való végleges kivonása elmarad?
– Mi a vas kétfilléresek kibocsátásával az aprópénzhiányon akartunk segíteni. A hadseregnek elegendő rézmennyiség áll a rendelkezésére és így a rézpénz bevonását a mi előterjesztésünkre nem rendelték el. Németországban most már alumíniumpénzt is vernek. Mi is gondoltunk a rendes pénznek ily módon való pótlására. Puhatolóztunk, de ez a nyersanyag kellő mennyiségben nem állt a rendelkezésünkre. Mi tehát megmaradunk a vaspénzrendszer mellett.