Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Mit tehet egy rendíthetetlennek tűnő kormányzat, ha olyan törvénytelen eszközöket is bevető tiltakozás kezdődik ellene, amelyet ennek ellenére sem tanácsos szimplán erőszakos eszközökkel megakadályoznia, levernie? A háttérben történő leszerelés és megosztás kísérletén túl Tovább...
„Amerika kinevezte a világ élelmezési diktátorát” – hirdette Az Est 1917 májusában. A pozíciót nem más foglalta el, mint Herbert Hoover, aki később, pont a nagy gazdasági válság idején, 1929 és 1933 között lett az Egyesült Államok elnöke. Az azért túlzás, hogy Hoover a világ élelmezési diktátorává Tovább...
Az 1916 nyarán bekövetkezett román hadüzenet és rövid erdélyi hadjárat nem múlt el nyomtalanul. A menekülthullám, a rekvirálások, az államhatalom hiányát kihasználó erőszak okozta károk, majd a visszavonuló román csapatokkal távozók (nemcsak románok) és a hatóságok erőtejes fellépése a gyanúsnak tartott személyek ellen: Tovább...
Ezúttal nem a jól ismert Petőfi-versről lesz szó, hanem egy ennél sokkal földhözragadtabb és kardinálisabb kérdésről, az 1917. májusi cserebogár-invázióról. A vészharangot a Pesti Hírlap kongatta meg, arról számolva be, hogy a népdalból is ismert rovar „az ország egyes részeiben nagymértékben lépett föl és kártékony munkáját megkezdte”. Tovább...
1916 szeptembere a háború második nagy menekülthullámát hozta el Budapestre. Az első, 1914 végén, a Galíciából menekülők tömege volt – és főként a zsidók iránti ellenérzéseket erősítette fel. Az 1916-os viszont az Erdélyből menekülőké, ami az erdélyi magyarok és a mindig is egzotikusnak látott székelyek iránti együttérzést fokozta. Tovább...
Vagy ha ő nem is, de a róla elnevezett gyógyvíz mindenképpen. Bár a Ferenc József keserűvíz manapság messze nem olyan népszerű, mint a Bilagit és társai, 100 évvel ezelőtt azonban nagyon is keresett volt, hatékonyságát neves orvosok is elismerték. Paradox módon sikerét – és egyáltalán felfedezését – a konkurens Hunyadi János gyógyvíznek köszönheti: Tovább...
1917. május 1.: kiharcolt munkaszünet, nyilvános politikai gyűlések háborúellenes tartalommal, majd másnap egyórás figyelmeztető politikai sztrájk – ha ideiglenesen is, de érvényüket vesztették a háborús kivételes törvények. A kormánypárti Budapesti Hírlap mindezek ellenére Tovább...
