Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Mi tagadás, májusra már minden halandónak elege van a téli ízekből: a háziasszonyok egymás kerülgetve nyüzsögnek a piacon, hogy friss salátát, spárgát, spenótot beszerezve varázsoljanak valamit a családi asztalra. Nem volt ez másképp a háború idején sem Tovább...
A korszak ünnepelt színésznője, Fedák Sári, akit vidéki népszerűsége miatt agrárius primadonnának neveztek, még a század első évtizedében vásárolt birtokot a Nagykanizsához közeli Tótszerdahelyen. A művésznő maga is próbálkozott gazdálkodással. Tovább...
1916 júliusában Károlyi Mihály lemondott az Egyesült Függetlenségi és ’48-as Párt elnöki tisztéről, 20 társával együtt kilépett abból és megalakította a Függetlenségi és ’48-as Pártot. Ahogy nyílt levelében megindokolta a döntést: távozásának elsődleges oka az volt, Tovább...
A Monarchia és azon belül a Magyar Királyság belső élete igencsak felpezsdült 1917 tavaszán, és ebben a nemzetközi események mellett az új uralkodónak, IV. Károlynak is komoly szerepe volt. Április végén királyi leiratban szólította fel magyar miniszterelnökét, hogy tegyen parlamenti javaslatot a választójog kibővítésére, amely „a jelen nagy időknek, a nép által hozott áldozatoknak megfelel”. Tovább...
1917 tavaszának nagy szenzációja volt a szocialisták stockholmi találkozója, annak ellenére, hogy azon az angol és francia kormány nem engedte részt venni az angol és francia szociáldemokratákat, konkrétan nem adta meg a kiutazásukhoz szükséges vízumot.
Az értekezlet nyomán Tovább...
Az Est 1917. május végén összefoglalta az osztrák birodalomfél képviselőházának politikai viszonyait – valljuk meg, az egyszerű halandónak már akkor is nehéz volt követni. A bécsi politikai ügyekben járatos szerző csak a képviselőházról szólt (német elnevezése: Abgeordnetenhaus), ám az osztrák birodalmi gyűlés, Tovább...
1917 májusában első ízben ünnepelte a Monarchia az új császár- és királynénak, Zita Bourbon-pármai hercegnőnek születésnapját. A nevezetes nap május 9-én, szerdán volt, de az ünnepségek már a kedd esti zenés takarodóval elkezdődtek, ahogy erről a sajtó is beszámolt. Tovább...
