Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Esterházy Móric gróf dezignált miniszterelnök hétfőn délután megjelent pártházunkban s itt a pártvezetőség több tagjával értekezett a politikai helyzetről.” – e szűkszavú Népszava-hír hátterében ott van a magyar politika és társadalom Nagy Háború alatti átalakulása. Tovább...
George Bernard Shaw hamar világossá tette, hogy nem minden európai értelmiségi rajong a háború gondolatáért, és semmilyen körülmények között nem tartja elfogadhatónak, hogy különböző színű uniformisokba öltöztetett emberek mészárolják egymást olyan érdekekért, Tovább...
„A halál ordenáré, büdös, minden költészet nélkül való dolog” - írta Ignotus Bródy Sándor nekrológjában, de az idézet akár a somme-i csatáról szóló visszaemlékezések mottója is lehetne. Négy és fél hónap öldöklés és 1,2 millió ember halála után csak 11 kilométerrel került közelebb a front Berlinhez, vagyis méterenként több mint száz katona veszett oda. Tovább...
A hátországi viszonyok és ellátási nehézségek a gyerekek mindennapjaira is hatással voltak. Bár az ő helyzetüket sem tudták mindenre kiterjedően enyhíteni, a gyermekekre vonatkozó társadalmi konvenciók miatt számos olyan kezdeményezés született, amelyik legalább a gyerekek Tovább...
Sokszor hallani a magyar védőnői hálózat világszinten egyedülálló voltáról. Ennek előzményei az első világháború alatti évekig nyúlnak vissza, amikor az életének önkezével véget vető trónörökös, Habsburg Rudolf özvegye, az akkor már ötvenes éveiben járó belga Stefánia hercegnő helyettes védnökségével (róla nevezték el a Stefánia-vagdaltat és a Stefánia-tortát is), Tovább...
A szociáldemokraták által 1917. május elején szervezett, a választójog kiterjesztését követelő politikai sztrájk utáni hónapokban a munkások több helyen is komoly bér- és sztrájkmozgalmat indítottak. Májusban tiltakozás és munkabeszüntetés volt Tovább...
„Háborús versei ugyanis nem egyszerűen a világháborúban szerzett benyomásait örökítik meg, hanem a magyar harci dicsőségnek a világháborúban való megnyilvánulását a régi vitézi erények egyenes folytatásának tüntetik föl. A hadra keléskor pompás szivárvány indult a földről, mely átívelve az űrt, egyenesen Csaba útjával kötötte össze Tovább...
