A szociáldemokraták által 1917. május elején szervezett, a választójog kiterjesztését követelő politikai sztrájk utáni hónapokban a munkások több helyen is komoly bér- és sztrájkmozgalmat indítottak. Májusban tiltakozás és munkabeszüntetés volt a soroksári fegyvergyárban, számos bányavidéken (Pécs, Tatabánya, Dorog, Brennberg), a vasútnál (a MÁV Gépgyárban, fővárosi és vidéki javítóműhelyekben), és tiltakozási hullám söpört végig a különböző üzemekben dolgozó tanoncok között is. Ezekről a megmozdulásokról, „problémákról” azonban a háborús sajtónak az előírások szerint nem volt szabad beszámolnia.
Május 29-én Temesvárott, e „hatalmas gyárvárosban” is tiltakozó sztrájkot és felvonulást tartottak a szervezett munkások, és a közellátás javítását – konkrétan a lisztadagok fölemelését – kérték az épp a városházán ülésező önkormányzati testülettől és a polgármestertől. A tüntetés azonban később utcai zavargássá alakult át. A Népszava három hónappal később, augusztusban született beszámolója szerint a munkások akkor már visszatértek az üzemekbe, de a hozzájuk csatlakozott, főleg nőkből és gyerekből álló tömeg nem oszlott szét, majd egy provokáció hatására elszabadultak az indulatok: köveket dobálták, boltokba törtek be, ahol rongáltak, loptak. Végül a rendőrség és a katonaság kergette szét a tömeget.
A szabályoknak megfelelően a Népszava konkrétan nem tudósíthatott erről az eseményről, azonban az előzetes cenzúra alól frissen felszabaduló lap a május 30-i számába, egy véleményt közlő válaszcikkbe mégis becsempészte a temesvári elégedetlenség és tüntetés hírét. A részletes beszámoló csak augusztusban jelenhetett meg, amikor a temesvári bírósági tárgyaláson elítélték a zavargás felnőtt résztvevőit. A gyerekek és nők kiemelkedő szerepét a vádlottak megoszlása is igazolta: a 70 letartóztatott túlnyomó többsége ugyanis fiatalkorú volt (őket már korábban kisebb-nagyobb büntetésre ítélték), míg a 14 felnőtt között csak egy férfi volt. A bíróság végül három naptól nyolc hónapig terjedő börtön-, illetve fogházbüntetésekkel sújtotta az elkövetőket.
Felhasznált irodalom:
Város és falu = Népszava, 1917. május 30.
Tüntető sztrájk a lisztért – és utcai zavargás Temesvárott = Népszava, 1917. augusztus 26.
Ítélet a temesvári zavargás ügyében = Népszava, 1917. augusztus 28.
Éhségzendülés Temesvárott. 1917. május 29. In.: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. IV/B. kötet. Budapest, 1969. 306–309.
Munkássztrájkok, éhségzendülések 1917 első felében. In.: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. IV/B. kötet. Budapest, 1969. 295–328.
Készítette: Ignácz Károly
Népszava, 1917. május 30.
Város és falu
[…]
Magyarország élelmezése a nagy városokban, az ipari telepeken és a bányákban a legrosszabb. Példa erre, hogy éppen ma Temesvárnak, ennek a hatalmas gyárvárosnak a népessége erőteljesen tüntetett a város proletariátusát nyomó mai élelmezési politika ellen. Tüntetett a magas élelmiszerárak ellen, de tüntetése épp úgy irányult az ipari cikkekkel uzsoráskodók ellen. Temesváron a karhatalom közbelépését provokálta a nyomorgó városi lakosság; a polgármester minden jót megért, megígérte azt is, hogy a munkásságot bevonja az élelmezési és a jóléti bizottságba.
[…]
Népszava, 1917. augusztus 26.
Tüntető sztrájk a lisztért – és utcai zavargás Temesvárott
Egy férfi és tizenhárom nő a vádlottak padján
1917. május 29-én Temesvárott a szervezett munkások délután 3 és 4 óra között tüntető sztrájkot rendeztek és a városháza elé vonultak. Küldöttséget menesztettek a polgármesterhez és a lisztadagok fölemelését kérték. Négy óra után visszatértek műhelyeikbe és gyáraikba. Azonban az a nagyszámú néptömeg, amely a szervezett munkásokhoz csatlakozott és leginkább asszonyokból és gyermekekből állott, sehogy sem akart szétoszlani. Lármázva, tüntetve álldogáltak a városháza előtt és a szomszédos utcákon, amikor egy Vadas Rezső nevű magántisztviselő állítólag becsmérlő szavakkal illette őket, amire annyira fölbőszültek, hogy a fiatalembert véresre verték. Ezzel azonban nem elégedtek meg, hanem köveket ragadtak és beverték egy csomó üzlet, bank és kávéház ablakát, majd pedig több bolthelyiségbe hatolva, ott rombolást és pusztítást végeztek és igen sok árut elloptak.
A rendőrség és katonaság akkor vonult ki, amikor a tömeg javában rombolt és hetvennél több letartóztatás történt. A rendőrség a letartóztatottak közül igazolás után csak nagyon keveset bocsátott el, a többieket átkísérték az ügyészség fogházába.
A vizsgálat befejezése után először a fiatalkorúak kerültek sorra, akiket kisebb-nagyobb büntetésre ítéltek.
Most a 14 fölnőtt vádlott ügyével foglalkozott a temesvári törvényszék, akik közül egy 21 éves szabósegéd, a többiek asszonyok és lányok.
Az ügyészség valamennyi ellen magánosok ellen elkövetett erőszak és lopás miatt emelt vádat, egy asszony ellen ezenfölül orgazdaság miatt is.
A vádlottak valamennyien tagadták, hogy előre megfontolt fosztogató szándékkal csatlakoztak volna a tüntetéshez. Tagadják azt is, hogy kirakatokat vagy ablakokat bevertek, nem ismerik be azt sem, hogy a kereskedésekbe hatoltak, ott romboltak és azokból árukat hoztak volna ki. Úgy adják elő a dolgot, hogy őket a tömeg sodorta bele a tüntetők közé, amikor pedig mások betörték az üzletek kirakatait és árukat dobáltak ki, akkor ők az utcára dobott holmikat fölvették, amit azért tettek, hogy a különféle élelmi és ruházati cikkeket megmentsék az eltaposástól és tönkretevéstől. Arra vonatkozóan, hogy egyes dolgokat hazavittek, azt adták elő mentségül, hogy azok mind az utcára kidobott holmik voltak, és ha azokat föl nem szedik, úgy is ott pusztultak volna az utcán.