Anatole France után egy másik, az I. világháború idején nagy nemzetközi elismertséggel bíró, az ellenséges oldalhoz tartozó irodalmár háborúról alkotott véleményét is ismertette Az Est. A háború első két évében a háborús erőfeszítéseket támogató France-szal szemben azonban George Bernard Shaw kezdettől fogva a háború ellen emelt szót, ami még a liberális sajtóhagyományokat ápoló Nagy-Britanniában sem volt egyszerű küldetés.
Az Est Shaw-nak egy Nash Magazine-ban – helyesen Nash’s and Pall Mall Magazine, mivel a két brit irodalmi folyóirat még a háború kitörése előtt, 1914-ben egyesült – megjelent írására hivatkozva írta le, hogy Shaw kritizálja az olyan brit háborús részvételt, amelyben a brit világbirodalom Oroszországnak kaparja ki a gesztenyét, ezzel – belesodródva egy nemkívánatos háborúba – ugyanis kétszeresen vét a civilizáció ellen.
A Németországban és a Monarchiában is jól ismert Shaw – a Pygmaliont előbb mutatták be (már 1913 októberében) Bécsben, majd Berlinben, mint Londonban – a háború első hónapjaiban szenvedélyesen olvasta a lapokat és a nagyhatalmak által publikált önigazoló dokumentumokat, hogy számtalan publicisztika mellett egy nagy ívű elemzést is készítsen a háború okairól és lehetséges kimeneteléről. Ebben az időszakban legalább 50000 szót vetett papírra – a lapjában, a New Statesmanben megjelent augusztus 8-i cikkétől az ugyanott 80 oldalas mellékletként november közepén közreadott Józan ésszel a háborúról (Common Sense about the War) című nagyesszéig.
Shaw már augusztusi írásaiban világossá tette, hogy nem hajlandó behódolni az elhatalmasodó háborús hisztériának – az angol harci szellemet például a propaganda a belga lakosság elleni legvéresebb, legaljasabb német bűnök erősen eltúlzott részletezésével igyekezett felszítani –, és a háborús felelősséget is egyenlően osztotta szét a „elbizakodott militarista” junkerek és a brit „üzleti kalandorok”, az angol világbirodalmi gondolkodású diplomata és katonai kaszt között. (A központi hatalmak propagandája egyébként szintén az angol kufárszellemet támadta mint a háborús szálak fő mozgatóját.)
Az Est cikke két héttel a november 14-i esszé után jelent meg, igaz, annak gondolatmenetét nem követte végig. Shaw amellett tett hitet – és oroszellenességét Az Est valóban hitelesen közvetítette –, hogy a háborút a nyugati szövetségesek már kénytelenek végigharcolni, de az angol–francia hadseregnek önmagában, Oroszország szövetsége nélkül kell legyőzniük Németországot, mert ha az a cár segítségével történik meg, az a nyugati liberális világ csődjét is jelentené. Egyúttal síkra szállt amellett, hogy a legyőzött Németországgal együtt kell élni a háború után, ami méltányos békefeltételeket követel meg. A nagy háború fontos tanulságaként vonta le azt, hogy a háborúra soha többé nem tekinthetünk úgy, mint a jellem formálójára, amelyben erények kovácsolódnak ki. Vagyis Shaw ebből a szempontból osztozott abban a hitben, hogy ez a háború lesz a modern civilizáció utolsó nagy véres összecsapása – csak éppen nem a másik végleges legyűrésével képzelte el a háborúk kiiktatásának útját. Shaw önkritikát követelt meg a saját oldalától – így azt, hogy a brit fél se tekintse magát vétlen áldozatnak, és ismerje be, hogy évtizedek óta részt vett a birodalomépítő háborúkban, fegyveres felkészülésben, és azt, hogy a militarizmus sem porosz sajátosság, hanem az angol és a francia nemzetnek is megvannak a maguk héjái.
Shaw természetesen nem volt népszerű háborúellenes nézeteivel. Egy amerikai újságírónőnek például úgy nyilatkozott, „mindkét szembenálló hadsereg katonáinak a saját tisztjeiket kéne agyonlőniük és hazamenniük, a mezőgazdaságban dolgozóknak a saját földjükre, a városi embereknek a saját műhelyeikbe”. Nem meglepő, hogy ebben az időszakban több szerkesztőség visszadobta cikkeit, és a fentiek fényében nem csoda, hogy a magyar sajtó is felfigyelt Shaw markánsan egyéni hangjára. Persze utóbbi gondolatát, illetve a felelősség gondos megosztását már nem közvetítette. Berlinben, Bécsben és Budapesten elsősorban oroszellenessége keltett figyelmet.

Készítette: Takács Róbert

Bernard Shaw Oroszország ellen. = Az Est, 1914. november 28.