Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1917. május–júniusa egyértelműen a tömegmegmozdulások időszaka volt Magyarországon. A szervezett munkások sikeres május elsejei tüntetésük és az ahhoz kapcsolódó, másnapi politikai sztrájkjuk után komoly szakmozgalmakat indítottak különböző üzemekben Tovább...
Az I. világháborúban Budapest megvalósította a hulladékgazdálkodás csimborasszóját – a lakosai legalábbis, ugyanis az út- és csatornaépítő ügyosztály felmérése szerint a budapesti szennyvíz 1917-ben már túl híg volt az újrahasznosításhoz. Tovább...
Sajátos jogvita tárult a hazai sajtó olvasói elé 1917 júniusában, amely mögött nyilvánvalóvá vált a – lemondott – kormányfő, de még inkább annak köre, illetve a vele szemben kritikus bulvársajtó-vállalat, Az Est kőkemény gazdasági (és hatalmi) csörtéje. Tovább...
Ez a kérdés ugyan nem hangzott el 1917. június elején a nyugdíjasok országos értekezletén, de a résztvevők – egykori tisztviselők – helyzetük rendezését kérték az államtól. Nyugdíjuk összege ugyanis nem követte a háborús inflációt, havi bevételük sokakat „a koplalás szélére” sodort. Tovább...
A gazdasági erőforrások átcsoportosításának egyik legnagyobb vesztese az építőipar volt. A hadigépezet működtetéséhez a legkevésbé volt szükség újabb és újabb házak, lakások építésére, a tőkét, a nyersanyagokat és a munkaerőt sokkal jobban lehetett használni más ágazatokban – vagy éppen a fronton. Tovább...
A ruha alól kivillanó női boka látványa először bő 100 éve kavarta fel az állóvizet – és osztotta meg a divatkövető közönséget. Néhány – főleg idősebb – hölgy idegenkedett az új viselettől, míg a fiatalok lelkesedve fogadták, akárcsak a férfiak, hiszen előtte a hálószobákon kívül nemigen látható testrész Tovább...
A norvég irodalmat a gyógyszerészsegédből előbb színházi dramaturggá, majd a dráma megújítójává váló Henrik Ibsen (1828–1906) emelte be a világirodalomba. A dán színház elnyomása ellen küzdő, nemzeti romantikus pályakezdet és a modern világ, a polgári társadalom problémáit boncolgató analitikus drámák Tovább...
