Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az utóbbi években a magyar történelem egyetlen szereplője se váltott ki akkora vitákat, mint Hóman Bálint (1885–1951). Mikor a Hóman Bálint Alapítvány 2015 telén állami támogatással kívánt Székesfehérvárott a város egykori képviselőjének szobrot állítani, még Obama amerikai elnök is állást foglalt a kérdésben. Tovább...
1917 szeptemberének egy pénteki napján a fővárosi István úti gimnázium diákjai kollektíven nem jelentek meg az iskolai előadásokon: egyszerűen sztrájkba léptek, hogy az akkoriban divatos szóhasználattal éljünk. A szülők által is támogatott tiltakozáshoz egy valóban lehetetlen helyzet vezetett: Tovább...
Az áruhiány a világháború alatt mind erőteljesebb állami-hatósági akciókat váltott ki. Mindez azonban sokszor ördögi kört eredményezett, mert a meghozott intézkedéshez a szereplők igyekeztek alkalmazkodni, keresték – és meg is találták – a kiskapukat, Tovább...
1914 ősze rosszul indult a színházkedvelő közönség számára (is): a háborús helyzetre való tekintettel ideiglenesen felfüggesztették a Nemzeti Színház és az Operaház üzemeltetését, azaz az ország első színházában is „hallgattak a Múzsák”. A színházi „böjt” azonban csak részleges volt, Tovább...
A gabona és a szálastakarmány hiánya a háborús évek számának növekedésével arányosan egyre komolyabb problémát jelentett. A hátországban jó időjárási körülmények mellett még mindez kezelhető volt, de ha korán jött az ősz, a gazdák hamarabb elkezdték az istállóztatást is – Tovább...
A román főváros, Bukarest már az első világháborút megelőzően is a magyarországi kivándorlók egyik legfőbb célállomása volt. A háború alatt, a megszállás eredményeképpen újabb tisztviselők, családjaik és ismerőseik, munkakeresők és kalandorok jelentek meg a városban. Tovább...
A világháború kitörését követő kezdeti lelkesedés – amely még a Nyugat egyes íróit is magával ragadta, és amelynek keretében egy antológiányi propagandavers született – 1916-1917-ben fokozatosan alábbhagyott a magyar irodalmi életben, bár néha akadtak újabb átmeneti fellángolások, mint az 1916. augusztusi erdélyi román betörés idején. Tovább...
