Az utóbbi években a magyar történelem egyetlen szereplője se váltott ki akkora vitákat, mint Hóman Bálint (1885–1951). Mikor a Hóman Bálint Alapítvány 2015 telén állami támogatással kívánt Székesfehérvárott a város egykori képviselőjének szobrot állítani, még Obama amerikai elnök is állást foglalt a kérdésben. A tiltakozás hatására végül az Alapítvány is elállt szándékától – szobor nélkül maradt Székesfehérvár.
A Fővárosi Törvényszék 2015 márciusában rehabilitálta az 1946-ban a Népbíróság által életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt – és 1951-ben a váci fegyházban elhunyt – historikust és politikust, akit azonban a Magyar Tudományos Akadémia nem volt hajlandó posztumusz visszafogadni tagjainak sorába antiszemita és a náci Németország mellett mindvégig kitartó nézetei és tevékenysége miatt. Hóman ugyanis még az utolsó, csonka, Szálasi hatalomátvétele után működő „nyilas parlamentnek” is tagja maradt. Mélyen 20. századi történet Hóman Bálinté, akit igazán méltatni lehetne, hogy elődjével, Klebelsberg Kunóval szemben ő sokat tett azért, hogy az alsóbb társadalmi rétegekből származó, szegénysorból kiemelkedő tehetségekkel frissüljön fel a magyar értelmiség – csakhogy ezt az akciót a zsidó származásúak kiszorítását szolgáló intézkedésekkel kötötte egybe. Amikor 1917. szeptember 3-án egy kétsoros, rövid hír tudósított a Budapesti Hírlapban arról a széles olvasóközönség számára jelentéktelen eseményről, hogy dr. Hóman Bálint könyvtárőrt a középkori magyar művelődéstörténet egyetemi magántanárává nevezték ki – a megelőző évben, 1916-ban jelent meg a Magyar pénztörténet, 1000-1325 című numizmatikai alapműve –, ki gondolta volna, hogy húsz év múlva minden úri középosztályi család könyvespolcának elmaradhatatlan tartozéka lesz a kultikus „Hóman-Szekfű” – a máig legnépszerűbb Magyarország-történet –, és hogy Hóman az egyik legnagyobb hatású és egyben legvitatottabb kultuszminiszterként vonul be a magyar történelembe. Pedig aki ismerte Hómant, tudhatta, hogy nem elégszik majd meg holmi egyetemi tanári pozícióval. Gimnáziumi padtársa, Benedek Marcell szerint a később „nyilas pufinak” csúfolt Hóman már duci fiúkorában megmondta, hogy vagy miniszter lesz, vagy semmi.

Felhasznált irodalom:
Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és politikus. Szerk.: Ujváry Gábor. Budapest, 2011.
Új egyetemi magántanár = Budapesti Hírlap, 1917. szeptember 13.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. szeptember 13.
Új egyetemi magántanár

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hóman Bálint dr. budapesti egyetemi könyvtárőrnek a középkori magyar művelődéstörténetből egyetemi magántanárrá történő képesítését jóváhagyta.