Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A magyar gazdasági elit terveiben komoly szerepet szánt az Oszmán Birodalomnak. Bár a lehetőségek nagyobb részét a német érdekeltségek kapták, számos olyan piaci rés volt, ahol a magyarországi vállalkozások vagy intézmények rúghattak labdába. Ennek tükrében talán nem is volt igazán elkeseredett a Pesti Napló Tovább...
A. J. P. Taylor mutatott rá szellemesen, hogy amikor az első világháború alatti élelmezési problémákról esik szó, mindig a katonák vagy a hátország lakosságának nehézségeire gondolunk, és megfeledkezünk a lovak élelmezésének mizériájáról, amely sokkal kezelhetetlenebb problémát jelentett. Tovább...
A címben megidézett hollywoodi film arról szól, hogy a második világháború vége felé egy amerikai család négy, katonaként harcoló fiából három egy időben esik el a fronton, így külön akció indul az életben maradt utolsó fiú, Ryan közlegény megmentésére. Bár ehhez hasonló történetről nem tudunk, Tovább...
1917-ben sem maradt el a szokásos nyári forróság, olyannyira, hogy már június második felében sem volt épp kellemes az idő. A Budapesti Hírlap például így kezdte parlamenti tudósítását: „Szélcsend volt és fojtogató forróság: megölője minden kíváncsiságnak.” A Népszava is azzal érvelt az éjszakai záróra egy órával történő kitolása mellett, hogy a munkában megfáradt, a tikkasztó nagyvárosi hőségtől Tovább...
Gróf Mikes Ármin a háromszéki Mikes család leszármazottjaként 1868-as születésekor biztos anyagi háttérre és jó közigazgatási karrierperspektívára számíthatott – és egy erdélyi arisztokrata származású feleségre. Felmenői és oldalági rokonai számára ez a világ volt adott, Tovább...
Terjed a vérhas! Először dizentériajárványtól tartottak az orvosok 1917 szeptemberének elején a fővárosban, mikor kiderült: 159 beteget diagnosztizáltak a betegség tüneteivel a megelőző napokban. A betegség terjedésének feltérképezése során kiderült, Tovább...
Bár 1917-re már megismerkedett a magyar lakosság a vagyonadóval, a háború végét követő átmenet és az akkor majd elkerülhetetlen valutastabilizáció újabb bevételi forrásokat kívánt. Mivel a háborús konjunktúra mellett a vagyonadó nem volt különösebben nagy teher, ezért kerülhetett annak kiterjesztése Tovább...
