A címben megidézett hollywoodi film arról szól, hogy a második világháború vége felé egy amerikai család négy, katonaként harcoló fiából három egy időben esik el a fronton, így külön akció indul az életben maradt utolsó fiú, Ryan közlegény megmentésére. Bár ehhez hasonló történetről nem tudunk, de maga a „családmentő” jelenség már az első világháború idején is létezett. A háború negyedik évébe lépve ugyanis az uralkodó, IV. Károly magyar király rendeletet adott ki, hogy az utolsó életben maradt fiúgyermekeket, illetve a hat- vagy többgyermekes apákat kíméljék, azaz őket közvetlen frontszolgálatra már ne alkalmazzák. A rendelet gyakorlati érvényesülése azonban valószínűleg hosszabb időt vett igénybe, miután a hadsereg a potenciális jogosultakról nem rendelkezett adatokkal, így maguknak a hozzátartozóknak kellett kérelmet benyújtaniuk – a hátországban.

Felhasznált irodalom:
A király rendelete a többgyermekes családapákról és az utolsó fiúkról = Népszava, 1917. szeptember 21.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1917. szeptember 21.
A király rendelete a többgyermekes családapákról és az utolsó fiúkról

A hivatalos lap csütörtökön közli a királynak azt a rendeletét, hogy a többgyermekes családapákat és a megmaradt utolsó fiúkat a háborúban kímélni kell. Oly családok egyedül életben maradt fia, melyeknek már két vagy több fia elesett, vagy a háború következtében meghalt, továbbá hat, vagy több, még el nem látott gyermek apja – amennyiben nem hivatásos katona –, a harctéren olyan szolgálati helyen kell alkalmazni, amely az ellenség állandó behatásának kitéve nincs. A most kiadott honvédelmi miniszteri rendelet szerint az ilyen megmaradt utolsó fiúk és többgyermekes családapák hozzátartozói a községi elöljáróság közreműködésével folyamodványt adnak be a főszolgabírónál. A folyamodványban pontosan meg kell jelölni, a kímélésre kérelmezett katona pontos beosztását (ezred, zászlóalj, század) és ha az illető a harctéren van, a tábori postaszámot is fel kell tüntetni.