Terjed a vérhas! Először dizentériajárványtól tartottak az orvosok 1917 szeptemberének elején a fővárosban, mikor kiderült: 159 beteget diagnosztizáltak a betegség tüneteivel a megelőző napokban. A betegség terjedésének feltérképezése során kiderült, hogy elsősorban a peremkerületek lakóit érinti, azaz nagy valószínűséggel a kereskedők, utazók, vidéki árusok hozták magukkal „ajándékba” a budapestieknek. Járvány végül nem lett a dologból, sőt, pár nap múlva már a betegek számának stagnálásáról számoltak be, illetve néhány esetet félrediagnosztizáltak – mint kiderült, a bélhurut mégsem egyenlő a vérhassal.

Felhasznált irodalom:
Vérhas = Pesti Hírlap, 1917. szeptember 4.
Vérhas = Pesti Hírlap, 1917. szeptember 7.
A vérhas = Népszava, 1917. szeptember 4.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1917. szeptember 4.
Vérhas

A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt. Megbetegedés: hasi hagymáz 25, kanyaró 5, skarlát 63 és 2 vidéki, szamárhurut 9, roncsoló torok- és gégelob 19 és 1 vidéki, gyermekágyi láz 2, vérhas és bélhurut 13 és 11 vidéki, veszettség 1 vidéki. A megbetegedések statisztikája igazolja, hogy a vérhas és bélhurut túlnyomó számban azokban a kerületekben fordulnak elő, amelyekbe a főváros környékbeli falvakból az utak vezetnek. Nevezetesen előfordult a múlt héten az I. kerületben 15, a III-ban 26, a VII. kerületben 21, a VIII. kerületben 40, a IX. kerületben 25 megbetegedés, míg a többi kerületben a megbetegedések száma 5-10 között változik.