A. J. P. Taylor mutatott rá szellemesen, hogy amikor az első világháború alatti élelmezési problémákról esik szó, mindig a katonák vagy a hátország lakosságának nehézségeire gondolunk, és megfeledkezünk a lovak élelmezésének mizériájáról, amely sokkal kezelhetetlenebb problémát jelentett. Hiszen míg az emberekkel lehetett beszélni, lehetett rájuk hatni propagandával, szép szóval vagy fenyegetéssel, addig az oktalan lovaknak mindenképp meg kellett adni a szükséges élelmiszer-mennyiséget, hogy „üzemképesek” legyenek. Márpedig az első világháború idején még mindig a ló számított a legfontosabb szállítóeszköznek, és hiába fedezték fel és vetették be már a tankokat, a tábornokok még 1917-ben is a mindent elsöprő lovasrohamoktól várták az áttöréseket. A hátországi lovak élelmezési mizériájába enged betekintést a Budapesti Hírlap cikke, amely szerint az Aréna út (a mai Dózsa György út) és az Oktogon között az Andrássy úton közlekedő – és orrfacsaró bűze miatt támadott – omnibuszjáratot üzemeltető vállalkozás elegendő takarmány hiányában kilátásba helyezte a budapesti omnibuszközlekedés megszüntetését. Mivel: „eddig az omnibuszló öt kiló zabot kapott naponkint, de most csak két kilót utalnak ki, azon kívül négy kiló kukoricát, ami nem elegendő a folytonosan dolgozó lovak számára”. A berlini és a bécsi omnibuszok már korábban leálltak a takarmány drágasága miatt, azonban a főváros vezetése még próbálkozott, hogy a Közélelmezési Hivatalnál történő interveniálással és a jegyek árának emelésével továbbra is fenntartsa az omnibuszjáratot.

Felhasznált irodalom:
Meg akarják szüntetni az omnibuszt = Budapesti Hírlap, 1917. szeptember 15.
A.J. P. Taylor: Revolutions and revolutionaries. Oxford, 1981.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. szeptember 15.
Meg akarják szüntetni az omnibuszt

Az omnibusz-üzem igazgatósága azt jelentette a tanácsnak, hogy képtelen az üzemet fönntartani, mert a lovak számára nem kap elég takarmányt. Erre való hivatkozással javaslatot is tett az üzem megszüntetésére, a tanács azonban úgy határozott, hogy az üzemet fönntartja és megkísérli a Közélelmezési Hivatalnál a takarmányszerzést. Eddig az omnibuszló öt kiló zabot kapott naponkint, de most csak két kilót utalnak ki, azon kívül négy kiló kukoricát, ami nem elegendő a folytonosan dolgozó lovak számára. Az omnibusz-üzem egyébként az egyetlen már egész Közép-Európában, mert sem a berlini, se a bécsi nem működik. A főváros csak nagy áldozattal tudja fön[n]tartani az üzemet, amelynek közel egy millió korona a háborús deficitje, éppen a takarmányozás drágasága miatt. A tanács most újból arra gondol, hogy fölemeli a tarifát, mert az egyre növekedő takarmány-árat ellensúlyozni akarja, illetve előterjesztést tesz a közgyűlésnek, járjon-e drágább tarifával az omnibusz, vagy szüntessék meg az üzemet?