Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1918. október elsején egyszerre adott hírt a Népszava Szabó Ervin, a szociáldemokrata pártideológus és könyvtárszervező haláláról, illetve Duczyńska Ilonának, a szabadgondolkodókat tömörítő Galilei Kör egyik fiatal aktivistájának, bölcsészhallgatónak és szeretőjének, Sugár Tivadarnak az elítéléséről. Tovább...
„A magyar feministák egyesületének megbízásából Bédy-Schwimmer Róza és Szirmay Oszkárné szerdán felhívták a külügyminisztert, hogy nemzeti és nemzetközi ismert pacifista képviselőkből alakítson béketanácsot, amelyben a nők is képviselve legyenek” – írta 1918. október 11-én a Magyarország. Tovább...
A Népszava 1918. október 10-én bécsi értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy „Talaat basa török nagyvezér állásáról lemondott és helyébe Tevfik basa lép” – ezt a „pletykát” a lap azzal az általa is híresztelésnek minősített információval kapcsolta össze, hogy „Törökország is fegyverszünetet kér az antanttól. Tovább...
A cseh, illetve csehszlovák követelésekkel, és azzal, hogy az antant összes komolyabb tényezője ezeket a követeléseket 1918 folyamán – hosszas húzódozás után – végül elfogadta, a Monarchia sorsa megpecsételődött. A macedón front áttörése után immár nemcsak a cseh emigráció, hanem a csehországi cseh politikusok is felbátorodtak. Tovább...
Ha erőltetett viccel kezdenénk, akkor a könyvtár szakosok talán jobban utálják, mint a mai jobboldali publicisták: a nehezen bemagolható ETO-rendszert ő vezette be Magyarországon. De ő hozta létre a nyilvános, ingyenes közkönyvtárak hálózatát is nálunk. S ami miatt máig támadják: Tovább...
1918. szeptember végén összeomlott a macedón front, Bulgária fegyverszünetet kért az antanttól és kivált a központi hatalmak sorából. Mindeközben a Pesti Hírlap egy mai szemmel döbbenetes, az adott korban viszont nem is meglepő lépésről írt: a Monarchia két felének távolodásáról. Tovább...
„A főváros pénzügyi bizottságának keddi ülésén elfogadták a világítási ügyosztály előterjesztését, amely szerint a főváros a gáz árát huszonhat fillérről harminchatra emeli fel, a villamos áramét pedig kilenc fillérről tizenegyre” – írta a Pesti Napló 1918. október 5-én. Tovább...
