„A magyar feministák egyesületének megbízásából Bédy-Schwimmer Róza és Szirmay Oszkárné szerdán felhívták a külügyminisztert, hogy nemzeti és nemzetközi ismert pacifista képviselőkből alakítson béketanácsot, amelyben a nők is képviselve legyenek” – írta 1918. október 11-én a Magyarország. Itthon már szinte minden politikai erő a fegyverszünetre és a békére készült, és sokan abba a hitbe ringatták magukat, hogy az antant tárgyalni fog a legyőzöttekkel, ráadásul éppen azzal a Monarchiával fog tárgyalni London és Párizs, amelynek felbomlasztása ekkoriban már gyakorlatilag eldőlt a nyugati szövetségesek kormányhivatalaiban. Bédy-Schwimmerék mindenesetre azt tűzték ki célul, hogy az általuk javasolt „béketanács vezetné ezután a békelépéseket”. A felvetésre a Monarchia közös külügyminisztere, Burián István megígérte, hogy „a két kormánnyal sürgősen megfontolás tárgyává teszi a béketanács megalakítását”. Némi szépséghibája volt az ígéretnek, hogy Burián kisvártatva megbukott, maga a Monarchia pedig szintén óriási sebességgel haladt a megsemmisülés felé. Így Burián ígérete a semmibe veszett arról, hogy a két kormánnyal megtárgyalja a feministák felvetését. Bédy-Schwimmerék „azt is követelték, hogy női képviselőket is küldjenek ki az általános béketárgyalásokra”. A Monarchiát ugyan senki sem képviselhette a későbbi béketárgyalásokon, hiszen az állam felbomlott, Bédy-Schwimmer Róza azonban nem tűnt le a politika színpadáról. Részt vett 1918-ban a Magyar Nők Klubja megalakításában is, de korábban is a hazai nőmozgalom élharcosai közé tartozott. Tagja és egyik vezetője volt az első itthoni polgári nőszervezetnek, az 1896-ban alakult Nőtisztviselők Országos Egyesületének (NOE). 1897-ben a szervezet elnöke is lett. A NOE a nőképzésre koncentrált, de programjában szerepelt a betegsegélyezés is. A NOE-ből 1904-ben többek között Bédy-Schwimmer vezetésével kivált a Feministák Egyesülete, amely nyíltan fellépett a nők választójogáért. Bédy-Schwimmer ezért küzdött a Magyar Nők Klubjában is 1918-ban (de ezt a Tisza István irányította parlamenti többség leszavazta). Bédy-Schwimmernek jó külföldi kapcsolatai voltak: 1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapesten. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként tevékenykedett Londonban. Később a Károlyi-kormány svájci követe lett, de csak két hétre, mert a berni kormány nem akkreditálta őt. 1921-ben Amerikába emigrált, s 1937-ben világbéke-díjat kapott.

Felhasznált irodalom:
Nők a béketárgyaláson = Magyarország, 1918. október 11.
Bédy-Schwimmer Róza = Magyar Életrajzi Lexikon
Megalakul a Magyar Nők Klubja = Elsovh.hu

Készítette: Szegő Iván Miklós

Magyarország, 1918. október 11.
Nők a béketárgyaláson

A magyar feministák egyesületének megbízásából Bédy-Schwimmer Róza és Szirmay Oszkárné szerdán felhívták a külügyminisztert, hogy nemzeti és nemzetközi ismert pacifista képviselőkből alakítson béketanácsot, amelyben a nők is képviselve legyenek. A béketanács vezetné ezután a békelépéseket, Burián gróf külügyminiszter megígérte, hogy a két kormánnyal sürgősen megfontolás tárgyává teszi a béketanács megalakítását. A megbízottak azt is követelték, hogy női képviselőket is küldjenek ki az általános béketárgyalásokra.