Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1918 elején számos más vitás kérdés mellett az ipari nyersanyagok elosztásában is kiéleződött a konfliktus az Osztrák-Magyar Monarchia két fele között. Jelen esetben az volt a probléma, hogy mi alapján történjen a nyersanyag elosztása. Általában egy előre megállapított kvótához tartották magukat a felek, Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1917 végén már egymást érték a bérrendezést követelő munkabeszüntetések. A háborús infláció mindenkit érintett, a kávéházi pincérektől a gyári munkásokon át a közhivatalnokokig mindenki magasabb bérért harcolt.
1918 januárjában ez a hullám a budapesti Operaházat is elérte: Tovább...
Az első világháború európai hadszínterén a három éve zajló ember- és anyagőrlő csatákban óriási veszteségeket szenvedtek el a szembenálló felek, ezért antantbeli szövetségesei a háború eleje óta hadban álló Japánt 1917 végén próbálták rávenni, hogy küldjön szárazföldi csapatokat az „öreg kontinensre”. Tovább...
A nemzetiségek önállósodási törekvései 1918 elejére egyre erősebbé váltak a történelmi Magyarországon, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területein. A zágrábi Horvát Nemzeti Színház az úgynevezett illír eszmének, a szlovének, horvátok és szerbek összefogásának lett az egyik központja ebben az időszakban. Tovább...
100 éve, 1918 januárjában zárták be a magyar történelem talán legjelentősebb diákegyesülete, az 1908-ban alapított ateista-materialisa Galilei Kör Anker közi klubhelyiségét. Az ok egyes galileisták illegális antimilitarista tevékenysége volt, Tovább...
A hadikiadások fedezetének megteremtése a háború folyamán jelentős adóreformot eredményezett, igaz, több lépésben és olykor meglehetősen sok kivétellel. Ilyen kivétel volt a műtárgyak vagyonadómentessége, ami 1917 végén azért szúrta a Pesti Napló újságírójának szemét, Tovább...
Eötvös József fia, Eötvös Loránd (1848–1919) nemcsak kora egyik legjelentősebb magyar fizikusa volt, de legendás oktató is az – 1950 óta az ő nevét viselő – egykori Budapesti Tudományegyetemen. A szocialista diákok közé tartozó Szerdahelyi Sándor szerint Eötvös Loránd nem egyszer adott unortodox vizsgafeladatot tanítványainak, Tovább...
