Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Czernin gróf, a Monarchia külügyminisztere és a francia miniszterelnök, Clemenceau közötti szópárbaj nyomán a francia politikus 1918 tavaszán nyilvánosságra hozta az úgynevezett Sixtus-leveleket. Ezeket IV. Károly magyar király és osztrák császár írta még 1917-ben, s informálisan a francia vezetőknek címezte azokat. E két levél a Monarchia különbéke-törekvéseiről szólt. Tovább...
A női egyenjogúság, a családon belüli erőszak és a gyermekek, illetve a fiatalkorúak jogai a háborús években még a Monarchia fejlettebb felében, Ausztriában sem a modern világot idézték. A testi fenyítés, a fizikai bántalmazás nem volt ritka családon belül. Ezt elégelte meg egy fiatal lány Bécsben Tovább...
1918. május 7-én Bukarestben aláírták a különbékét a központi hatalmak és Románia között. Az egyezmény nem sokáig volt hatályban, egyetlen tartós(abb) eredménye az volt, hogy Románia és Besszarábia egyesülését elismerte Tovább...
Élt egyszer egy festőnk, akinek egyik képét nagyon sokan ismerik, de aligha tudják, hogy ki készítette valójában a híres alkotást. A Rákóczi-indulóról van szó, amely egészen modern hatású: a gomolygó háttérből kibontakozó arcokról és alakokról aligha gondolnánk, hogy 1889-ben festette őket készítőjük, Hollósy Simon. Tovább...
Két korabeli újságcikkből, a Pesti Napló és Az Est 1918. május 19-i beszámolóiból kerek történet rakható össze egy – feltehetően a MÁV-vonalain ténykedő – zsebtolvajbanda elfogásáról. A detektíveket egy véletlen leleplezés vezette nyomra. A pesti Bérkocsis utcában ellenőriztek éppen Tovább...
A budapesti tömegközlekedés teljesen átalakult a háború hatására. A korábban kedvelt omnibuszok jóformán teljesen eltűntek – bár a városi hatóságok először nem merték megszüntetni ezt a kedvelt közlekedési formát, inkább csak korlátozták a lóval vontatott kocsik közlekedését. Tovább...
A szovjet-orosz történelem utólag nehezen rekonstruálható – a korabeli olvasóra Pétervárról, majd Moszkvából egyaránt az 1917-es februári forradalom óta záporoztak a hírek és álhírek. A bolsevik hatalomátvétel után a hírek még zavarosabbak lettek, de az nyilvánvaló volt, Tovább...
