Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A háború kitörését követően szinte minden országban megindult az ellenség szimbolikus megsemmisítése is. Ennek leglátványosabb formája a közterületek, intézmények, alkalmanként a települések névváltoztatása volt. Tovább...
A német csapatok 1914. augusztus 4-én rohanták le Belgiumot, ahol a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek a belga haderő részéről. A harcok során közel 5000 német katona esett el. Tovább...
A Lajta monitort, amely 1872 és 1918 között szolgált a Monarchia hadiflottájában, 1871-ben bocsátották vízre. Harci bevetésben először 1876-ban vett részt, az első világháború harcaiban is szerepet vállalt (a Száván, majd a Dunán harcolt). Tovább...
A háborús propaganda egyik fő funkciója a hátország háború iránti elkötelezettségének, sőt lelkesültségének fenntartása és erősítése volt. A hadviselő felek sajtója saját katonáik hősiessége mellett részletesen beszámolt az ellenség „rémtetteiről”, kegyetlenségéről és gonoszságáról is. Tovább...
Gyilkossági ügyet tárgyaltak elsőként a világháború idején Budapesten – minderre szeptember 15-ig kellett várni, ám az nem a háború kitörése miatt húzódott ilyen sokáig, hanem a bíróságokon általában szokásos nyári szünet miatt. Tovább...
„A kávésok és vendéglősöm nem tudták hirtelen, hogy mit csináljanak, hát mozgósították a pincérek feleségét vagy leányát, és most Budapesten néhány kávéházában női kiszolgálás van. Mindenki úgy szolgálja a hazát, ahogy tudja.” – írta Az Est három nappal a Szerbiának küldött hadüzenet után. Tovább...
Alighogy elkezdődött a háború, az állam szinte azonnal számított a társadalom anyagi támogatására a háborús kiadások finanszírozásához. Tovább...
