Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora működött a településen 1915 és 1918 között. A tábor építését 1915 tavaszán 251 katasztrális holdon kezdték meg, építésében maguk a hadifoglyok is részt vettek. Noha a tábor nagyobb részt a szomszédos Tovább...
A véres háborúban is megjelenik az emberség, ha csak rövid időre is. A Népszava cikke egy, a holttestek összegyűjtésére és eltemetésére szolgáló, órányi fegyverszünet történetét meséli el. A szociáldemokrata napilap már a világégés előestjén értelmetlennek tartotta a háborút és az azzal járó ellenségkép-gyártást. Tovább...
1914. szeptember végén jelent meg az az orosz győzelmi jelentésnek álcázott propaganda-tréfa a Borsszem Jankóban, miszerint az orosz ágyúk már Budapesten vannak. Valóban érkeztek szeptemberben orosz ágyúk Budapestre – és persze Bécsbe, Berlinbe –, Tovább...
Az első háborús esztendőben megjelent Schwarcz-féle képes, kizárólag munkaruházatot bemutató katalógus még nem árulkodik az időközben megváltozott gazdasági viszonyokról. A tehetősebb Tovább...
Mint minden nagy történelmi esemény, az első világháború is jelentős mértékben hatott a divatra. A háború évei alatt a nők és férfiak öltözködésében a szabás, az ár és az alapanyag tekintetében is fontos és maradandó változások történtek. Tovább...
„A fantázia előre megfesti a harctéri karácsony képét Verescsagin stílusában: vaskos, lomha fehér hólepel födi a vidéket, fekete hollók keringélnek az ólmos levegőben, a hótakaró alól a pusztaságban csak egy-egy szurony látszik ki, vagy törött ágyúkerék s egy kidőlt paripa égnek meredő lába.” Tovább...
A háború kezdetén a sajtó előszeretettel ábrázolta a katonaságot laza, könnyed, ugyanakkor hősies és férfias világnak. A katonákra váró megpróbáltatások csak jóval később váltak nyilvánvalóvá, a hadviselés fontos momentumai pedig végig lényegében csak sajátos Tovább...
