Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A 19. század végén az alkoholizmus mint társadalmi probléma („betegség”) fontos vitákat generált Magyarországon is a társadalmi reformerek körében. A 20. század elején számos alkoholellenes egyesület alakult, jelentős orvosi részvétellel, különböző ideológiai Tovább...
Az élclapokat a dicsőséges vagy patetikus rajzok tették leginkább próbára – nem volt ebben semmi rendkívüli, ami a nagy háború sajátossága lett volna. A humor elsősorban arra alkalmas, hogy megmutassa, a császár meztelen, félelmetesből nevetségessé tegyen vagy rettegettből gyűlöletessé. Tovább...
Az ellenség meggyűlöltetése szintén a szatíra lényegéhez tartozik: a karikatúra, a humoros ábrázolás eltorzít, belekapaszkodik a jellemző vagy annak vélt jegyekbe és azt felnagyítja, akár végletekig fokozza. A rosszindulatúnak vallottból aljasságig kegyetlent, a magabiztos erőfitogtatásból agresszív vadállatot teremt. Tovább...
A srapnel tüzérségi lövedéktípus; névadójának, Henry Shrapnel brit vezérőrnagynak a források szerint egy levegőben szétrobbant, söréttel teli üreges ágyúgolyó „adta az ötletet” találmánya elkészítéséhez a 18. század végén. Végül 1803-ban került sor ennek Tovább...
Szerbiába jártam, Vadrácot is láttam, Fészket rakott a fára, Úgy pislog a magyar bakára.
Reszket a fa lombja, Jobban a rác combja. Kis jókedvünk, hogyha szottyan, Úgy megrázzuk, menten lepottyan. (Borsszem Jankó, 1914/33.) Tovább...
Az első világháborúban is részt vett dinasztikus hadseregekben (porosz, bajor, orosz, osztrák–magyar, brit stb.) régi szokás volt az ún. ezredtulajdonos. Általában kiemelkedő katona, arisztokrata vagy egy uralkodóház tagja töltötte be ezt a szerepet, ami ekkor már Tovább...
Az első világháború kitörése nemcsak a chilei salétromforrásoktól vágta el a központi hatalmakat, hanem a párizsi divattól is. Ezért vált olyannyira időszerűvé az önálló magyar divattervezés kérdése, melyről ifjabb Gonda Béla – A fiatal lány otthon (1917), Tovább...
