Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Nos, ezt nehéz eldönteni a Pesti Hírlap 1915. áprilisi sportrovatát böngészve. Az újságíró mindenesetre nagyobb hangsúlyt fektetett cikkében az újdonsült világbajnok bőrszínére, mint magára a mérkőzésre. Tovább...
A budapesti tömegközlekedés használói a háború első hónapjaiban még örömhíreket olvashattak az autóbusz-közlekedés próba-, majd végleges üzemének megindulásáról. Alig pár hónappal később viszont a főváros a villamosközlekedést érintő megszorításokról, Tovább...
„Hogy állunk a csodafegyverekkel?” – hangzik el a kérdés A tizedes meg a többiekben, karikírozva a vesztésre állók Wunderwaffékhoz fűződő reményeit. A villámháborús törekvéseiben kudarcot valló és egy kifárasztásos háborúban sokkal rosszabb esélyekkel induló Németország Tovább...
1915 nyarán járt le az öt évvel korábban választott országgyűlés mandátuma, így szükségszerűen dönteni kellett: az adott helyzetben megtartják a következő választásokat vagy a „háború kényszere miatt” meghosszabbítják a regnáló hatalom mandátumát. Tovább...
Furcsa perről számolt be Az Est 1915 februárjában, ami halványan emlékeztet egy 4-5 évvel ezelőtti magyarországi ügyre. Utóbbi esetben a magyar bíróság azért marasztalta el az újságírót, mert keresetlen szavakkal minősített egy márkás hazai bort, Tovább...
„A francia a dicsőségért harcol (hozzátehetjük: nemzeti hiúságból), a német, hogy megélhessen, az angol pedig, hogy kereskedelmét kiterjessze, hogy termékei számára új fogyasztóterületeket szerezzen, egyszóval, hogy üzletet csináljon” – idézett fel egy korábbi gondolatot Franz Mirtl, a Monarchia Csehországban született ellentengernagy a háború idején. Tovább...
Egy esetleges üstökös érkezése a mai napig vezető hírként szerepel minden valamirevaló csatornán – ami nem is csoda, hiszen már az ókor óta figyelemmel kísért csillagászati jelenséghez sokféle képzet társult. Míg a történelem vérzivataros időszakában baljós előjelnek Tovább...
