Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Est
„Csakugyan fegyveresebb békét még sohase láttam. Az utcákon egyre katonai csapatok vonulnak, a tereken gyakorlatok, lövészárkok készítése, egészen fiatal fiúkat, talán a tizennyolc éves korosztálytól, képeznek ki, s az emberek komoly arccal néznek a gyakorlatozó katonák után.” Tovább...
1915 tavaszán egy rövid időre lakásbőség köszöntött Budapestre. Az elhúzódó háború miatt beindult költözködési hullám a korábbi és későbbi időszakokhoz képest a bérlők számára kedvezőbb helyzet teremtett, míg a háziurak bérleszállítással próbálták megtartani régi, illetve megnyerni új bérlőiket. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Désy Zoltán (1862–1915) volt államtitkárnak, a gernyeszegi, utóbb a marosvásárhelyi választókerület függetlenségi párti képviselőjének neve elsősorban a Désy-Lukács per néven vált ismertté. Tovább...

A lakosság alapvető élelmiszerekkel történő ellátása és a hadsereg részére felhasznált alapanyagok helyettesítésének kérdése állandó téma volt a napi sajtóban. A magyarországi élelmiszer-helyzet azonban viszonylag jó volt és maradt Ausztriához, Tovább...
Ezek után fölmerül a kérdés, hogy mit együnk…? Semmit, édes barátaim, hanem nyeljünk mérget és igyunk rá szűrött kútvizet. Ez ma a legtisztább és a legjutányosabb áron berendezhető táplálékTovább...
A Tábori Újság megjelenéséről adott hírt Az Est 1915 februárjában, amely – a soknemzetiségű Monarchia etnikai viszonyainak megfelelően – nemcsak németül és magyarul, hanem cseh, lengyel, rutén, román és szerbhorvát nyelven is megjelent. Tovább...
„A hullák már említett leúsztatása az Eufráteszen, amelyet Rumkahlban, Biredijkben és Djerabulusban figyeltek meg… 25 napon át tartott” – kezdte Hollweg birodalmi kancellárnak írt beszámolóját Walter Rössler aleppói német konzul 1915 júliusában. Tovább...