Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A politikáról való beszéd az első világháború előtt sem nélkülözte a lekicsinylő elemeket. Az úri huncutság, a pártoskodás és korteskedés képzete, az egyszerű ember minimális befolyása népszerű fordulatai voltak bármely politikai beszédnek. Tovább...
Ha valaki a Nyugat egykori szerkesztőségi gyülekezőhelyén, a Centrál Kávéház galériájában szemlélődik, a sok íróportré mellett hamar figyelmes lehet egy emléktáblára, melyen rövid Ady-vers hirdeti: „Zuboly, nézz bennünket! / Te szabad hajdúságod / S halálos nagypénteked / Él tovább és lüktet / Ereinkben, valónkban / S mikép te mondtad: Jól van.” Tovább...
– szól a jogos kérdés 1915 tavaszán a Népszava vezércikkének címében és többször ismétlődően a szövegében is. A határozott békevágyról mint európai tömegérzületről szóló írást meglepő módon kihúzások nélkül átengedte a cenzúra. Tovább...
Bár az 1916-os berlini olimpia a háború miatt elmaradt, egy másik – igaz, a béke gondolatához kevésbé társított – világeseményről, az 1915-ös világkiállításról nem kellett lemondani. Már csak azért sem, mert annak egy, az európai hadszíntértől távoli semleges ország, az Egyesült Államok adott otthont. Tovább...
Talán fel sem tudjuk fogni, hogy Babits Mihály milyen nagy ember volt, és mennyire hálásak lehetünk, hogy tőle olvashatunk. De nem mindig gondolták így: az első világháború alatt háromszor is meghurcolták a költőt, először a Játszottam a kezével című 1915-ös „nemzetgyalázó” szerelmes verse miatt. Tovább...
A fakéregből készült kenyér ötlete nem számított újnak a Nagy Háború idején. Az 1847-es hosszú és kemény tél – ami egy rendkívül rossz terméshozamot produkáló nyári időszakot követett – igencsak próbára tette az akkori Pest-Buda lakóit. Tovább...
Az élelmiszerhiány jelensége főként az emberi fogyasztással kapcsolatban jelentett témát a sajtó számára. A gabona- és húsfélék korlátozott hozzáférhetősége azonban nem hagyta érintetlenül az állatok világát sem. A budapesti Állatkert lakóinak is be kellett érniük különféle helyettesítőkkel a jóféle kukorica, korpa, zab, széna helyett. Tovább...
