Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Schwarzer Tag des deutschen Heeres”, a német hadsereg fekete napja – Erich Ludendorff, a birodalom (egyik) fővezére jellemezte így 1918. augusztus 8-át. Pedig ez a nap csak kezdete volt annak a német hadtörténetben száznapos offenzívának nevezett támadássorozatnak, Tovább...
Délszláv egységet, kártalanítást és a délszlávok az antant államaihoz történő gazdasági és kulturális csatlakozását követelte az a „hadicél-memorandum”, amelyet egy angliai tanácskozáson ismertettek a Pesti Hírlap 1918. augusztus 2-i kiadása szerint. A tanácskozáson a brit külügyminiszter, Balfour is részt vett Tovább...
Kissé elsiette a diadalittas híradást a Pesti Napló 1918 augusztusában, mikor egy cikke címében gunyorosan jegyezte meg, hogy „Összeomlott a Magyarország elleni cseh-tót offenzíva”. A lap szerint néhány fellelkesült cseh propagandista próbált bejutni Magyarország északi, szlovákok lakta megyéibe. Tovább...
„Az Associated Press jelentése szerint a kubai képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a kubai köztársaság rendes sorkatonaságot és önkéntes ezredeket fog az entente-nak a nyugati frontra való küldésére felajánlani” – írta a Világ 1918. augusztus 7-én. Tovább...
Elfogadta a román képviselőház a „zsidótörvényt” – írta 1918. augusztus 3-án a Népszava. A XX. században néhány évvel később hozott, többek között jogkorlátozással, vagyonelkobzással járó törvényekkel szemben Romániában 1918 augusztusában a zsidóság egyenjogúsítására hoztak törvényt. Tovább...
Árszabályozás, ármaximálás, árukorlátozás és jegyrendszer – mindez az első világháború végére megszokottá vált a központi hatalmak országaiban, így Németországban, Ausztriában és Magyarországon is. A nyersanyagok elosztását, a szolgáltatások igénybevételét szabályozta az állam, mintát adva Tovább...
1918 júliusában és augusztusában a közellátás olyannyira romlott, az alapvető élelmiszerek hiánya oly mértékben fokozódott, hogy több vidéki településen is zavargásokra került sor. Döntően a sorban álló vagy még sorban sem álló (mivel nem volt miért várniuk) nők tüntetései, akciói keltettek pánikot a helyi vezetőkben. Tovább...
