Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Londoni tanácskozás: legyen a Balkán a balkániaké!

Délszláv egységet, kártalanítást és a délszlávok az antant államaihoz történő gazdasági és kulturális csatlakozását követelte az a „hadicél-memorandum”, amelyet egy angliai tanácskozáson ismertettek a Pesti Hírlap 1918. augusztus 2-i kiadása szerint. A tanácskozáson a brit külügyminiszter, Balfour is részt vett és rokonszenvezett a szerb követ által felolvastatott hadicélokkal. Volt egy olyan hadicél is, amely ma is igen érdekesen hangzik: „A Balkán a Balkán-népeké.” Ez a szlogen az „Amerika az amerikaiaké” kijelentésre hajaz, az ún. Monroe-elvre hasonlít. Azonban hozzá kell tennünk: a Balkán szinte soha nem volt (csak) a balkániaké. Valamelyik nagyhatalom – törökök, oroszok (szovjetek), osztrákok (és helyenként magyarok), németek, britek, franciák, olaszok, amerikaiak, sőt időnként még kínaiak is – mindig beleszólt a helyi ügyekbe. Jugoszlávia létrehozatala erre „a Balkán a balkániaké”-ötletre épült, de két kísérlet (az I. és a II. világháború után) sem járt tartós eredménnyel a délszláv egység megteremtésére. És akkor még nem beszéltünk a Balkánon élő többi népről… A legközelebb (ötlet szintjén) 1948-ban jártak közel a Balkán államai egy konföderációhoz(a bolgár Dimitrov és a jugoszláv Tito esetleges együttműködésére alapozva, amihez hosszabb távon és elméleti szinten akár Románia és Görögország is csatlakozhatott volna, de ezt Sztálin nem nézte jó szemmel. Alighanem ez is közrejátszott az 1948-as jugoszláv–szovjet szakításban, ami a Balkán megosztottságát a hidegháborúban is fenntartotta.

Felhasznált irodalom:
A délszláv hadicélbizottság ülése Londonban = Pesti Hírlap, 1918. augusztus 2.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Pesti Hírlap, 1918. augusztus 2.
A délszláv hadicélbizottság ülése Londonban

Bern, aug. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójától)

Az új délszláv hadicélbizottság Balfour, a francia és az olasz nagykövet, a román ügyvivő és több más politikus és diplomata jelenlétében megtartotta első ülését. A szerb követ felszólította Steedet, a The Times egykori bécsi levelezőjét, hogy olvassa fel a délszlávok hadicél-memorandumát. Ez a memorandum négy pontból áll: 1. Az összes délszlávok egysége és függetlensége. 2. A Balkán a Balkán-népeké. 3. A délszláv területek helyreállítása és kártalanítása. 4. A délszlávok gazdasági és kulturális csatlakozása az entente népeihez. Balfour hosszabb beszédben rokonérzésének adott kifejezést e hadi célok iránt és hangoztatta a németek és a délszlávok évszázados hagyományosan ellenséges viszonyát. A csehek nevében dr. Benes beszélt. A gyűlésen végül Steed heves támadásokat intézett Ausztria és Magyarország ellen. Szerinte három nemzetközi csoport az, amely Ausztria-Magyarországot megmenteni igyekszik: a nemzetközi pénzvilág, vagyis az arany internacionálé, a nemzetközi ultramontanizmus, vagyis a fekete internacionálé, végül: a nemzetközi szocializmus, vagyis a vörös internacionálé. Nos: fekete — vörös — arany, ezek a pángermán színek.