Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Szabó Lőrinc szerint az emberiségnek néhány évezred során csak húsz-harminc, Babitshoz fogható költőzsenije született, Szerb Antal pedig azt írta Babits Mihályról, hogy „a magyar szellem új szintézise Európával”. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – Babitsnak jó időbe telt, míg megkapta az alkotói nagyságát megillető elismeréseket: Tovább...
1915. december 26-án a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) nagyszabású ünnepélyt rendezett Budapesten, a Főherceg Sándor (ma: Bródy Sándor) utcában, a régi képviselőház nagytermében. Az esemény apropója azonban nem a karácsony volt, Tovább...
Mármint a szórakozóhely, ahová betért a felüdülni vágyó. Egy csipet ebből, egy csipet abból és máris kész a pesti mulató a Nagy Háború alatt. 1915 őszén az artistanők ügye borzolta a fővárosi mulatótulajdonosok (és általában az erkölcsös lakosság) kedélyeit. Tovább...
Az emigráns politikus a 19. század ismerős figurája volt, a francia forradalom elől menekülő arisztokratáktól kezdve az 1830-as lengyel felkelés bukása után Európa fővárosait behálózó lengyel emigránsokon és az 1848-as forradalmi hullám hazájukat elhagyni kényszerülő figuráin át a századelő oroszországi emigrációjáig. Tovább...
Az ODOL márka 1892 óta van jelen a fog- és szájápolással foglalkozó termékek piacán. Maga a szó a görög fog (odous) és a latin olaj (oleum) keverékéből származik. Forgalmazója, a drezdai vállalkozó, Karl August Lingner először szájvizet dobott a piacra, ezt követték további termékei. Tovább...
Az ellenséges országok politikájáról (és általában belügyeiről) történő hírszolgáltatás a magyarországi sajtóban a háború évei alatt is megmaradt. Ránézésre még a témák is azonosak: a Pesti Napló például továbbra is nagy terjedelemben tudósított a törvényhozó testületek működéséről. Tovább...
Balázs Béla a Lélek a háborúban című, 1916-ban megjelent világháborús vallomássorozatában több indokát is felhozta annak, hogy miért jelentkezett önkéntesnek a szerbiai hadszíntérre. Balázs a kiközösítéstől való félelem, a „nemzeti” emancipáció óhaja mellett frontra kényszerítő erőként írta le azt az emésztő alkotói vágyat, Tovább...
