Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Kétéves felújítás után, 1915. november 27-én adták át újra a forgalomnak a főváros legrégebbi hídját, amelyet a kormány akkor nevezett át Széchenyi lánchídnak (korábban Lánchíd volt az elnevezése). Az átadás „komoly időkhöz illően, minden különös formaság és ünneplés nélkül” történt. Tovább...
A központi hatalmak háborús propagandája célba vette a nyugati antanthatalmak erkölcseit – jobban mondva erkölcsi defektusait – is. A híradások részben a nemzeti sztereotípiákra építettek, legalábbis a franciák esetében, hiszen a gallokat szexuálisan túlfűtött, csapodár népként mutatták be. Tovább...
Egy korábbi posztunkban már érintőlegesen beszámoltunk az oroszországi – főként a szibériai – hadifogság egyik legfőbb (ön)szórakoztatási formájáról: a hadifogolyszínházról, a főszerepet játszó primadonnákra helyezvén a hangsúlyt. Mostani írásunk apropóját a pjescsankai Magyar Fogoly Színpad alapításának 100. évfordulója adja, Tovább...
Pogány József (1886–1938) nevét minden történész a Tanácsköztársasághoz kapcsolja. A népbiztos politikai pályafutása azonban sokkal előbb, már 1905-ben elkezdődött. Ekkor lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, néhány évvel később a Népszava és a Szocializmus című folyóirat munkatársa lett. Tovább...
A háborús során lassan kialakuló hiány egyik következménye a hamis termékek forgalomba hozatala volt. A liszt rontása, a tej vizezése, a hús helyettesítése ha nem is általános, de – legalábbis a hírek tükrében – mindennapos volt. Tovább...
Az egyre jelentősebb ellenzéki politikussá váló, 1914 tavaszán a Függetlenségi Párt elnökévé is választott Károlyi Mihály 1914 nyarán amerikai kampánykörútra indult pártja több tagjával, továbbá a szociáldemokrata Kunfi Zsigmonddal és a saját költségén csatlakozó Friedrich Istvánnal Tovább...
A háborús hiánygazdálkodás hozadéka volt a jegyrendszer, meghonosításában főszerepet játszott a fővárosi önkormányzat. 1915 májusában került sor a lisztjegyek bevezetésére, majd novemberben a tejigazolványok következtek. Tovább...