Az ellenséges országok politikájáról (és általában belügyeiről) történő hírszolgáltatás a magyarországi sajtóban a háború évei alatt is megmaradt. Ránézésre még a témák is azonosak: a Pesti Napló például továbbra is nagy terjedelemben tudósított a törvényhozó testületek működéséről. A hadiállapot beálltával azonban ez a rovat is a háborús propaganda eszköze lett. A testületi üléseken elhangzott vitákat boncolgatva könnyű volt azt sugallni, hogy az ellenség ereje a végéhez közeledik, a saját soraiból érező kritikák is igazolhatták a központi hatalmak elsöprő fölényét. Az első háborús év után bekövetkező minisztercserék, kormányválságok ehhez kiváló hátteret biztosítottak.
A Pesti Napló megtalálta a számára kedves politikusokat is, természetesen azokat, akik a leghangosabban kritizálták a francia vagy brit haderő teljesítményét. Őket nagy terjedelemben és egyetértőleg idézte, hiszen a hadvezetés, a kormány vagy a közellátás bírálata igazolta a központi hatalmak sikereit és az antant kudarcát. A francia Nemzetgyűlésben ez a politikus nem volt más, mint Georges Clemenceau.

Felhasznált irodalom:
Clemenceau ostora = Pesti Napló, 1915. november 16.

Készítette: Egry Gábor