Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Rendhagyó ünnepi írásunkban néhány naplórészletet olvashatnak az oroszországi fogolytáborokban töltött karácsonyokról: Adamik Pál őrmester és Kohányi Kálmán tartalékos zászlós írásaiból. Tovább...
A magyar egyetemisták jelentős része bevonult az első világháború kitörését követően, a hallgatói összlétszám ennek köszönhetően felére, 55,3%-kal csökkent az 1913/1914-es és az 1917/1918-as tanév között. Felmerült azonban a kérdés, hogy mi történjen Tovább...
A fővárosi közlekedés háború okozta gondjairól és azon belül a bérkocsisokat sújtó problémákról már volt szó ezen a portálon. A lovas kocsik számát azonban nemcsak a hadsereg ló iránti igénye csökkentette, hanem a kocsisok bevonultatása is. Tovább...
A háborús szövetség kulturális közeledést is eredményezett – ami a Monarchia fennállásának közel 50 éve alatt nem jutott el a megvalósítás közelébe, arról a háború második évében döntés született: az osztrák tantervbe bekerült a magyar nyelv oktatása. Tovább...
A háborús hírek közepette nem is tűnt fel egy szenzációs művészettörténeti felfedezés, amelyet ráadásul a háborús körülmények között bizonyítani sem lehetett. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe egy bronz lovas szobor került, amely a múzeum szakembere, Meller Simon szerint Leonardo da Vinci egyetlen ilyen alkotása volt. Tovább...
Honlapunkon egy korábbi posztunkban már hosszabban taglaltuk a hadifoglyokat megillető általános jogokat, illetve a hadifoglyok magyarországi helyzetét. A hágai konvencióban elfogadott elveket – elméletileg – minden ország alkalmazta, azaz gondoskodnia kellett a hadifoglyok szállásáról Tovább...
A 19. században kialakuló főváros közlekedési hálózatának egyes (kulcsfontosságú) részei használatidíj-kötelesek voltak.
A Lánchídon hídpénzt fizető polgárok 1858-tól már a Vár alatt futó alagutat is használhatták, ez azonban ismét csak fizetős volt. Tovább...
