Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Aspirin, amiről a Pesti Hírlap száz éve még úgy vélte, hogy a nevét sem érdemes megtanulni, észrevétlenül bekúszott a háztartásokba és olyannyira stabilizálta a helyét, hogy a Guinness rekordok könyvébe is bekerült, mint a legnagyobb mennyiségben eladott fájdalomcsillapító. Tovább...
A hadifoglyok a nemzetközi egyezmények értelmében jogosultak voltak arra, hogy levelezzenek hozzátartozóikkal. Ezek persze nem kerülhették el a katonai cenzúrát, akár az érkező, akár a foglyok által küldött levelekről volt szó. Tovább...
A világháború elején „Brüsszelre rátaposott az idegen katonai invázió véres csizmája és az Internacionálé irodájában végzett munkáját Huysmans már emiatt sem folytathatta. De lényegében összetört az Internacionálé is a háború alatt.” Tovább...
Nem mindennapi bűnügyről számolt be Az Est 1916 februárjában. A családon belüli erőszak halálos kimenetelű, szélsőséges esetei – köztük gyermekgyilkosságok, öngyilkosságok – rendszeresen szerepeltek a lap rendőrségi hírei között, Tovább...
A Pesti Napló 1916. január elején feltűnően sokszor adott hírt a brit belpolitikáról. A tudósítások a sorkötelezettség bevezetéséről és az ellenzők fellépéséről szóltak, mondanivalójuk pedig félreismerhetetlen volt: Tovább...
A Pesti Hírlap 1916 januárjában néhány soros kis hírben tudósított a hadilevéltár igazgatójának nyugdíjba vonulásáról – lássuk be, ez a másnak semmitmondó néhány sor egy levéltárosnak valóságos kincsesbánya, így gyorsan adódik is a kérdés: Tovább...
Az 1916-ban már egyre több alkalommal a cenzúra beavatkozását jelző fehér foltokkal megjelenő Pesti Napló január 19-i számában meleg hangon számolt be arról, hogy a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Drasche-Lázár Alfréd, Tovább...
